Szomorú apropóból: Fejben kezd a vízi túrázást!

13 ember halt meg egy szlovéniai kenubalesetben a múlt héten. A hajók duzzasztógátnak ütköztek, kettétörtek, az áldozatokat az áramlat az erőmű alá sodorta. A biztonságos vízi túrázásról. Röviden.

Múlt csütörtökön két kenu süllyedt el egy még befejezetlen vízerőmű közelében a Száva folyón. A hét-hét utassal haladó hajók az épülő duzzasztógátnak ütköztek, majd kettétörtek. A vízbe esett utasokat beszippantotta az erős áramlat az erőmű víz alatti csatornáiba. A helyi állami televízió szerint a túrázók között volt a helyi polgármester és egy szlovén parlamenti képviselő, Kristian Janc is – ő szervezte a kirándulást a folyón.
A szerencsétlenségnek egyetlen túlélője volt.

Mint azt egy hazai tapasztalt vízi túrázótól megtudtuk: nem jellemzőek a mostani esethez hasonló balesetek a folyókat rendszeresen evező vízi sportolók körében, ez egy kirívó, extrém esetnek számít.
Nem a balesetre reagálva, hanem általánosságban elmondta: a hazai evezősök között az a jellemző, hogy, aki egy nagyobb túrára kajakba, vagy kenuba ül, az jól ismeri a víziutakat, és az azokra vonatkozó közlekedési szabályokat.

Magyarországon általában jól szabályozottak és jól kitáblázottak a vizek.
Ez igaz a Duna fővárosi vízi részére is, amely a nagy hajóforgalom miatt lehet veszélyes. Itt a veszélyes szakaszokra tiltott behajózni, aki ezt teszi, azt hamar leszedik a vízi rendőrök…





Fontos az előkészület

Fejben kezd a túrát!

Miután valaki összerántott egy remek csapatot, célszerű jól áttanulmányoznia a tervezett túraútvonalat. A túra vezetőjének mérlegelnie kell azt is, túrázó társai tudása elégséges-e az út megtételére.
Hiszen, evezni egy dolog, nem egyszerű, sőt, kemény fizikai munka, azonban emellett a víz, az esetleges váratlan helyzetek ismerete is szükséges minden túrázó számára.

Mint azt Pregun Gyula, egy kajakokat és kenukat forgalmazó cég vezetője elmondta: nem szabad a parttól nagyon messze eltávolodva evezni, zsilipelés előtt pedig a part széléhez húzódva kell haladni.
Vannak persze folyószakaszok, ahol némiképp változhat a helyzet.
Vác meredek partvonali részén kicsit eltávolodhatnak az evezősök a parttól, ha uszály jön, mert itt a parttól visszaverődő hullámokkal is számolni kell – hozott fel egy példát a szakember.

Erős hullámzás és örvénylés





Csernai túrán (Fotó: Páhi Jánostól)

Számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a kajakos vagy kenus netán erős hullámzásba kerül, és akkor bizony észnél kell lenni.
– Ilyenkor elsősorban a hajó borulásának megakadályozásra kell törekedni. Már én is kerültem vészes helyzetbe. A váci révnél eveztünk, és amint az ottani kis sziget alsó részéhez értünk, hirtelen gúla alakú hullámzásba és örvénylésbe kerültünk, alig bírtuk megtartani a hajót – tette hozzá Gyula.

Azonban egy jó evezősnek az örvénybe, erős hullámzásba kerülést is meg kell oldania.
A vízen is érvényes az a szabály, mint sok sportágban, hogy minden vészhelyzet más és más, de persze léteznek “vészforgatókönyvek”, amelyek orvosolhatják a váratlan szituációkat.
Gyula elmondta: kenuval örvénybe kerülés esetén a hullámot a hajó alá kell engedni, vagyis az érkező hullámmal ellentétes oldalon kell evezni.
– A kenunál is ugyanez a helyzet: amikor jön a hullám az ellenkező oldalon kell húzni – fűzte hozzá.

Mentőmellény és a kezdő utak

Ami azonban a legfontosabb: a mentőmellény! Enélkül ne szállj vízre!
Drágább, de viselhető mentőmellényt jó venni, ami nem dörzsöli ki az ember testét evezés közben. Fontos, hogy a mentőmellény nemcsak rendőrriasztónak kell, hanem tudni kell azt is: életet menthet – emelte ki Pregun Gyula.

Azt szintén érdemes figyelembe venni a túratervezés során, hogy hová is indul a csapat, milyen terepre is hívnak minket evezni.
Mert igaz, hogy egy jó csapatban jó evezni, de nem árt a vízi terepre készülni is.
De hol evezzenek a kezdők és hol a haladók?

A kezdőknek jobb, ha szelídebb vizekre eveznek, mint például a Bódva, ahol 2-4 km/h a víz átlagos sebessége, azonban figyelni kell a fatönkökre.
A Hernád hazai szakasza a kicsit már tapasztaltabb evezőknek ajánlott, hiszen kanyargós folyómedre erős sodrású szakaszokat tartogathat.
A Rábára pedig a profik menjenek, hiszen átlagsebessége 11 km/h a felső szakaszon, ráadásul nem áradáskor!!!




Comments

comments