Őrültség, bevállalás, kaland? Vitorlással a jégvizeken, sítalpakkal a jégmezőkön…

A svéd Tommy Eriksson az utóbbi négy évet azzal töltötte, hogy jégtörővé alakított egy 32 lábas vitorlást. A fiatalember azt tervezi, hogy elvitorlázik az Antarktiszra, ott lehorgonyozza hajóját, és megmássza a kontinens legmagasabb csúcsát, a Mount Vinson-t.





Tommy Eriksson
“Azért vettem ezt a hajót 2003 nyarán, hogy megvalósítsak egy régi álmot” – írta blogjában Tommy Eriksson.

A mindenre elszánt svéd nem körít expedíciójához semmiféle ideológiát, nincsenek környezetvédelmi vagy emberjogi szlogenek.

Ő csak megy, hajózik és mászik, mert ebben leli örömét.




Az Antarktisz felé






Útvonal
Tommy májusban hagyta el Svédországot – jelenleg a Portugál partok felé hajózik.

Úgy tervezi: Európa nyugati csücskénél átvitorlázik a Kanári-szigetekre, onnan pedig Brazília felé veszi az irányt.

Ha átkel az Atlanti-óceánon, akkor Dél-Amerika partjai mellett hajózik majd egészen a Horn-fokig.

Ami itt jön, az – pestiesen szólva – meleg pite.
Tommynak ugyanis át kell majd magát küzdenie a Drake átjárón.
A hajósok a Dél-Amerika és az Antarktisz között lévő tengert tartják a világ egyik legádázabb vizének.
Itt állandóan vihar van, pillanatonként változik a szél iránya, és az ember könnyen találhatja magát szemben néhány leszakadt jégheggyel.

Vitorlás, sítalp, kite

A mindenre elszánt svéd úgy tervezi, ha megérkezik az Antarktiszra, akkor lehorgonyozza a hajót, és nekiindul meghódítani a földrészt.
Célja, hogy megmássza a déli félteke legmagasabb csúcsát, a 4897 magas Mount Vinson-t. A partról sítalpon indul a hegy felé. Úgy tervezi, kite ernyőt használ majd annak érdekében, hogy gyorsabban haladjon. 

Az outdoor fan






Bátor tekintet
“Mindig természetjáró ember voltam. Így vagy úgy, de mindig megtaláltam a módját annak, hogy a szabadban legyek. Gyerekkoromban tanultam meg kajakozni és raftingolni. Nagyon sok időt töltöttem a svédországi Archipelago and hideg vizein” – írja magáról Tommy Eriksson.

A kalandvágyó svéd 17 éves korában mély és olthatatlan szerelembe esett a hegymászással is.

Az utóbbi években több hatalmas hegycsúcsot hódított meg, többek közt a McKinley-t, a Mount Blanc-t és az Elbruszt.
“Gyakran vetettem bele magam a Svédországban a sarkvidéki vadonba. Néha a barátaimmal mentem, néha egyedül” – írja Tommy.

Ha valakinek ilyen tapasztalatai vannak, akkor érthető, hogy mit keres egy 31 lábas vitorláson, ami az Antarktisz felé tart…






Navigare!
Amikor megfogant bennem ez a terv, akkor a városból egy kis tengerparti faluba költöztem. Itt olcsóbb az élet, jobban tudtam spórolni. Minden petákot erre az expedícióra tartogattam” – meséli blogjában a bevállalós svéd.

Aztán Tommy 2003-ban vett egy vasból készült 32 lábas vitorlást. Négy éven keresztül dolgozott azon, hogy  a “HY Icebreaker” névre keresztelt hajót alkalmassá tegye a sarki vizeken való vitorlázásra.
Megerősítette fedélzetet, szigetelte a kajütöt, radart szerelt fel, és beszerzett mindent, ami kell a túléléshez.
Tommy fizikailag is készült az utazásra. A sárgára festett vitorlással sokszor hajózott ki cudar időben, hogy gyakorolja, mit hogyan kell csinálni a sarki tengereken.
A mászásra is készült, télen elment Svédország északi részére, és az ottani hegyeken tréningezett.

Hegymászás a Déli-sarkon






A 4897 méteres Mount Vilson –
A déli félteke legmagasabb csúcsa
Az alapos felkészülés után belevágott a kalandba.
Úgy tervezi, hogy decemberben érkezik az Antarktiszra.
A hajót a Hercules Inlet nevű öbölben horgonyozza le.
Innen a Vinson Masiff hegység 5-600 kilométerre fekszik. A jég helyenként töredezett.
Ez úgy néz ki, mint, amikor egy géppel feltörik az aszfaltot, és helyenként egyméteres táblák állnak ki a földből.
Tommy Erikssonnak kilométerek hosszú sorát kell megtenni ilyen terepen.
Ezután jön a hegymászás… A Mount Vinson ugyan technikailag nem nehéz hegy, de a feljutást igencsak megnehezíti a hideg (mínusz 30-40 fok) és az állandóan tomboló sarki szél.

Sarki trend






Déli-sark
Bár Tommy Eriksson nem szenteli fennkölt környezetvédelmi vagy emberjogi célnak ezt az utazást, mégis követi az utóbbi évek Antarktisz-expedíciók tradícióit.

A kalandorok körében ugyanis egyre divatosabb tiszta eszközökkel eljutni a még érintetlen földrészre, és külső segítség nélkül eljutni a sarkpontra.



Comments

comments