Tommy Caldwell és Justin Sjong pár napja úgy mászta meg a Magic Mushroom nevű utat, hogy nem használták a Yosemite-ben bevett segédeszközöket. A dolog érdekessége, hogy Caldwell néhány éve egy fűrészgéppel levágta az egyik ujját.
A Yoosemite völgy. Jobbra az El Capitan, jobbra hátul a Half Dome. A piros vonal a most meghódított Magic Mushroom-ot jelzi. |
Geológia
Jumározás a Salathé Wall-ban |
Mindkét csúcs úgy fest, mintha egy óriás kettévágta volna a hegyeket. Mind a 700 méter magas Half Dome, mint az 1200 méteres El Capitan egyetlen darab gránitból áll.
Ha az ember megáll a csúcsok alatt, úgy érzi mintha üvegből lennének. Kilométereken át ugyanaz az anyag, sehol semmi rakoncátlankodás.
A völgyben persze nem csupán két sziklafal mered az ég felé, az egész nemzeti park tele van különböző magasságú sziklákkal. A falak a jégkorszakban keletkeztek, amikor a Sziklás hegység magasabb részéből benyomult a területre egy gleccser. A jég ezer méteres völgyet vájt a gránitplatóba.
Tiszta gránit és jó idő – Yosemite ezért vált zarándokhellyé
Az El Capitan – egy monumentális gránitdarab |
Ekkora gránitfalak az Alpokban is vannak, csakhogy azok nem ilyen szépek. Még a sziklamászó gyöngyszemnek tartott Le Petit Dru is csupán “csöpögtetős homokvárnak” tűnik az El Capitan mellett. A Yosemite-beli sziklákkal csupán néhány fal vetekszik, példának okáért a Pakisztánban található Trango tornyok és a Baffin-szigetek gránitfüggönyei.
A kaliforniai mászóparadicsomnak van még egy behozhatatlan előnye.
Itt kiszámítható az időjárás. Yosemite-ben a tavaszi mászóidény április közepétől június közepéig tart, az őszi pedig szeptembertől október végéig.
Ilyenkor nincsenek viharok, szinte soha nem esik az eső és kellemes a hőmérséklet. A világ többi hatalmas sziklafala ezzel szemben olyan helyen található, ahol meglehetősen hektikus az időjárás. Yosemite csillaga azért emelkedett oly magasra, mert a mászók nyugodtan belevághattak a legnehezebb feladatokba. Az egybefüggő gránitfüggönyök apró repedésein több napig is eltart a mászás. A völgy legnehezebb útját, a Wyoming Sheep Ranch-et annak idején 20 nap alatt mászta meg Rob Slater, egy legendás mászó.
A nagyfalas stílus
Függőágy |
Természetesen ez itt alakult ki a Yosemite völgyben. A műfaj legérdekesebb eleme a függőágy.
Ennek persze semmi köze ahhoz a hálóhoz, amit a mexikóiak és a dél-amerikai indiánok pihenésre használnak. Az angolul portaledge-nek nevezett függőágy egy összerakható alumíniumkeretre feszíthető ponyva, amit egy ponton fel lehet akasztani.
A tagolatlan sziklafalakon ezen kényelmesen lehet aludni. Nagyfalmászáskor az alpinisták minden szükséges felszerelést magukkal visznek, vizet, élelmet, hálózsákot és természetesen a sziklamászó kütyüket. A sok holmit az un. húzózsákba pakolják. Az esetenként a 100 kg tömeget meghaladó motyót csigasor segítségével vontatják.
Nagyfalas cucc |
Amikor az előlmászó felér a standba, akkor rögzíti a kötelet, amin a másodmászó elindul felfelé, és kitermeli a sziklában elhelyezett friendek, ékek, szögek és egyéb eszközök tömkelegét.
Mesterséges mászás
Trepnizés. A mászó létrákat akasztgat. |
Az első utakat a hatvanas években mászták. Ahol lehetet, ott szabadon gyűrték a sziklát, tehát a kezüket és lábukat használták az előre haladáshoz.
Ahol túl nehéz volt, vagy nem lehetett megfelelően biztosítani, ott jött elő a mesterséges mászás(hazai terminológiában trepnizés).
Ilyenkor a mászó a biztosítópontokra hevederből készült “létrákat” akaszt, ezen állva helyezi el a következő olyan eszközt, amit az előre haladáshoz használhat. A mesterséges mászás nehézségét aszerint állapítják meg, hogy mennyire veszélyes az út.
A skála ötfokozatú: az A0 a legkönnyebb és legbiztonságosabb, az A5 pedig a legdurvább.
Az A0 és az A1-es fokozatokban minden kóser, mindenhová lehet éket, friendet vagy szöget rakni.
Az A5-ös fokozat maga a horror, a köztesek csak az ember súlyát képesek megtartani, egy esést azonban nem. Ha valami megadja magát, akkor a mászó szépet zuhan – beleesik a standba.
Mesterséges utak szabadon
Lenézve az El Cap-ről |
Az El Capitan első útja a Nose volt.
Az 1200 méter magas gránitdarab orrára 1958-ban mászott felWarren J Harding, Wayne Merry és George Whitmore.
A trió 47 nap alatt nyomta le az utat. A sziklamászás a hatvanas években rohamos fejlődésnek indult, olyan eszközöket fejlesztettek ki, mint a friend, a mászócipő és dinamikus kötél.
A mászók rövid sportmászó utakon trenírozták magukat, így a mozgáskultúra is hatalmasat fejlődött. Nagyjából a nyolcvanas évek végén érett meg az idő arra, hogy a klasszikus Yosemite-i utakat szabadon is megpróbálják.
Az első hódítók a Salathe Wall-t szemelték ki maguknak. Az amerikai számozás szerint 5.13b (az európai számozás szerint ez kb X-) nehézségű utat 8 nap alatt mászták meg.
Ez a teljesítmény lavinát indított el a völgyben, az élvonalbeli mászók minden erővel azon voltak, hogy elsőként másszák meg az El Cap nagy útjait. A völgy klasszikusa, a Nose 1993-ben dőlt meg. Lynn Hill az egyik legjobb sziklamászónő közel két év próbálkozás után négy nap alatt szabadon mászta meg az utat. A The Nose-on nemrég új sebességi rekord született, a 31 kötélhosszas utat a bajor Huber testvérpár 2 óra 45 perc alatt mászta meg.
Végtag a gyalupadon
Caldwell mászik |
Caldwell eleinte a sportmászásban jeleskedettaz ő nevéhez kötődnek Amerika két legnehezebb sportmászó útja, a Kryptonite (5.14c/d) és a Flex Luthor (5.15a).
A fiatalember szárnyalását az sem vetette vissza, hogy 2001-ben elveszítette bal kezének mutatóujját. A baleset colorádói ottonában érte Caldwell-t. A fiatalember gyalugéppel dolgozott, a szerszám megugrott egy csomón, és kicsivel a középső izület fölött elnyeste az ujját. A korházban azonnal visszavarrták, ám Caldwell néhány napra rá meggondolta magát, és arra kérte az orvosokat, szedjék le a roncsolt mutatóujjat. A gyógyulás ugyanis nagyon sokáig tartott volna, és a műtött végtag pedig nem volt alkalmas erőkifejtésre.
A nagy szabadmászások
Caldwell egy korábbi dobása a Climbing címlapjára került |
2005-ben bemutatott egy sebességi mászást a Nose-on, majd a következő években lenyomta a Lurking Fear-t, a Muir Wall-t, a West Butress-t és a Zodiac-ot.
Ezek az utak igazi csemegék a klasszikus mesterséges mászók számára. Áthaljó falon kell felmászni, a repedésekbe alig mennek bele a biztosítóeszközök, ezért aztán néha aggasztó a mászás.
Caldwellt ez persze nem zavarja, az extrém nehézségű és gyengén biztosítható szakaszokon sem parázik. Az ifjú titán azóta rendszeresen a szakmai lapok címlapjára kerül.
Magic Mushroom
Nagyfalas kötélparti az El Capitanon |
A Magic Mushroom a völgy egyik ritkán mászott útja. Az alpinisták kerülik, ugyanis a 35 kötélhosszból álló Mushroom szinte az aljától a tetejéig A3-as nehézségű.
Az ilyen kötélhosszok sok időt vesznek igénybe, az út megmászása legalább 10 napig tart. A szabadmászók általában hónapokig próbálkoznak egy-egy ilyen hosszú út részleteivel, és ha minden stimmel, nekiállnak a teljes szabad megmászásnak.
Az alpinist.com információi szerint Caldwell és Sjong egyhuzamban mászták meg az utat, vagyis mindenfajta begyakorlás nélkül belevágtak az alján és egyhuzamban végignyomták. Információink szerint ez az eddigi legnehezebb szabadon átmászott Yosemite-i nagyfal.
A mostani úttal 11-re nőtt a szabadon megmászott trepnis utak száma.