A falmászás a sziklamászás zárt termi, ha jobban tetszik: téliesített formája. Az egész azért jött létre, mert a mászók télen is edzeni akartak, ezért aztán házi sziklafalakat kezdtek felhúzni fűtött környezetben. Teremben mászni ugyanúgy kell, mint sziklán, legfeljebb az élmény más. Egy biztos: a műfalakon az ember teljes biztonságban van, nem úgy, mint egy eldugott hegy eldugott párkányán.
Az első műfalak még nagyon egyszerűek voltak: rétegelt lemezre léceket csavaroztak, és a sziklamászók azokon húzódzkodva erősítették az ujjaikat. Ezzel a módszerrel átütő sikert értek el, úgyhogy tovább fejlesztették a dolgot. A mai műfalak alapja egy vasból készült
 Műfal  |
Kapaszkodók
A falmászó termek leginkább fitness szalonokra emlékeztetnek: öltöző, zuhanyzó, turmixbár – csak itt az emberek nem ritmusra ugrálnak, hanem csimpaszkodnak a falon. Teremben mászni ugyanúgy kell, mint sziklán, legfeljebb az élmény más. Az érzés a szobabiciklizéshez hasonlítható leginkább, ami – valljuk be – igen kretén dolognak tűnik egy megrögzött naturál-hívőnek.
A falmászás tipikusan az a sport, ami olyan izmokat erősít, amelyek a mindennapokban is jól jönnek, de keveset törődünk velük. Éppen ezért fontos, ha valaki nekidurálja magát, akkor ne a legnehezebb fallal kezdje, hanem lépésről-lépésre, fogásról-fogásra tanulja meg az alapokat.
A kezdő mászók gyakran követik el azt a hibát, hogy iszonyatosan (brrr!) kapaszkodnak a falba, szinte “kézzel másznak”. Az erős kapaszkodásra azonban általában csak az áthajló falakon van szükség, hisz ekkor testsúlyunkat nem tudjuk a lábunkra terhelni. A földre merőleges falaknál inkább a lábakat érdemes terhelni. Tegyék nyugodtan testsúlyukat a lábukra, először lépjenek, és csak utána keressenek a kezekkel új fogást.
 Áthajló fal |
Milyen felszerelés szükséges a falmászáshoz? Az egyik legfontosabb a kényelmes öltözék. A falhódításhoz kényelmes melegítő ajánlott, így az esetleges horzsolások is elkerülhetők, de melegebb időben egy 3/4-es nadrág vagy éppen egy short is jó választás. Pólóból jobb az ujjatlan, mivel az kevésbé akadályoz. Fontos az is, hogy megfelelő cipőt használjunk. A mászócipők ára meglehetősen borsos (10-25 ezer forint), de ezt csak akkor érdemes megvenni, ha eldöntöttük: komolyan szeretnénk foglakozni a sporttal. Kezdetben egy lehasznált edzőcipő is megteszi, de aki igazán szeretne megtanulni lépni, az kezdje a dolgot mezítláb.
Biztos, hogy biztos?
A mászás, a mászók biztonságáért a biztosító, a kötél, a biztosítási pont, a beülőheveder és egyéb biztosítóeszközök felelnek. A combokat, a derekat és a csípőt körülfogó beülőheveder a legalapvetőbb felszerelés, ehhez rögzítjük a kötelet. A heveder elosztja a súlyt a testünkön, amikor a biztosítókötél megfog bennünket. A műfalakon a leggyakoribb a felső biztosítási pont, vagyis a fentről jövő kötél alsó végébe köti be magát a mászó. Ha felső biztosítással mászunk, akkor maximum 30-40 centit esünk, jobb esetben csupán belehuppanunk a hevederbe.
Néhány falnál lehetőség van arra is, hogy “előre másszon” az ember. Ekkor a kötelet alulról -kb. másfél méterenként – minden alkalommal be kell akasztani egy ún. köztesbe (egy falba fúrt nitt, abba heveder fűzve, rákapcsolva egy karabiner). Előfordulhatnak nagyobb beleesések is, például, ha a mászó pont akkor esik, amikor be akar akasztani. Másfél méteres köztestávolsággal akár 3-4 métert is zuhanhat a mászó. Nagyobb odafigyelést igényel, és nagyobb kihívást is jelent így mászni és így biztosítani, mint a felső variációval.
Ha kezdők vagyunk, jobban járunk, ha megkérünk valakit: figyelje, hogyan biztosítunk. Hamar bele lehet rázódni, de az odafigyelést nem lehet megúszni. A felsőbiztosítási pontok minden esetben három rögzítést jelentenek. Mindegyik rögzítés többszörösen elbírja egy átlagos ember súlyát, ha egy kiszakad, marad még kettő, amelyek szintén túl vannak méretezve…
 Tornateremben |
A falmászásnakháromversenyszáma létezik. Az alapváltozat aboulder, ami nem igényel köteles biztosítást, viszont nagyon komoly “kunsztokat” kell tudni ahhoz, hogy az előre kijelölt fogásokon a versenyző feljusson a célfogásig. A boulderezés a földhöz közel történik, és a mászók vastag szivacsra esnek egy esetleges rontott fogás után. A következő verzió a nehézségi mászás, ami már komoly fizikai és technikai felkészültséget igényel. Itt a mászók akár 15-20 méter hosszú, előre kijelölt utat próbálnak megtenni biztosítással.
A gyorsasági mászás a falmászás leglátványosabb ága: a versenyzők 6-8 másodperc alatt érnek fel a 10-20 méteres fal tetejére. A gyorsasági mászásnála versenyzők a már ismert pályán igyekeznek feljutni a lehető legrövidebb idő alatt. Ebben a versenyszámbana versenyzők két teljesen egyforma pályán indulnak egymás mellett, és – könnyen ki lehet találni – aki hamarabb ér fel a fal tetejére, az lesz a nyertes.
A falak 16-25 méter magasak, amiket a versenyzők 8 másodperc (!) körüli időkkel teljesítenek; gyakorlatilag felrohannak a falon.
Jellemző adalék, hogy ez a versenytípus olyan komoly felkészültséget igényel, hogy ebben a versenyszámban nem is rendeznek gyerekversenyeket. Büszkeséggel írjuk: kicsi hazánk versenyzőit ebben a szakágban a nemzetközi élmezőnyben találjuk.
Magyarországon egyébként egyre többen foglalkoznak mászással. Viszont jellemzően “csak” hobbi szinten, a versenyzők száma nem nagyon változik. Ez elsősorban azért van, mert a versenyeket külföldön rendezik, és az utazáshoz időre és pénzre van szükség, amit csak szponzorált versenyzők engedhetnek meg maguknak.
Támogatót itthon azonban nehéz találni, mert a mászáshoz szükséges termékek gyártói mind külföldiek, és a cégek elsősorban saját országbeli versenyzőket támogatnak.
