Milyen érzés 170 méterrel egy 8000-es csúcs előtt visszafordulni? Milyen az, amikor a halálba csúszik egy alpinista melletted? Milyen holttestek között hegyet mászni? Tarjányi István, a K2-Gasherbrum-I Expedíció tagja válaszol.
Kezdjük az elején: két 8000-es csúcsot is sikerrel bevettek nyáron a K2-Gasherbrum-I Expedíció tagjai. Először megmászták a Gasherbrum-I-et, majd jött a Broad Peak. Mindkét csúcsra Ugyan Anitának, Sterczer Zitának, Csollány Katalinnak és Erőss Zsoltnak sikerült feljutnia.
Az expedíciónak Tarjányi István is tagja volt, aki azonban csak majdnem ért fel az első csúcsra, mivel 7900 méteren vissza kellett fordulnia a rossz idő miatt, 170 méterre a céltól. A másikat pedig emberi maradványok látványa miatt hagyta ki.
A magashegyi mászásban talán az a legfontosabb, hogy a sportoló reálisan tudja megítélni a helyzetet. István – háromgyermekes családapaként – a biztosabb utat választotta. De vajon ezt hogy élte meg?
 “Minden mászót megviselnek a halálesetek”  |
Visszafordulni a csúcs előtt
– A Gasherbrum-I július 20-i csúcstámadása előtt éjfélre volt kitűzve az indulási időpont, és éjjel egykor el is indultuk a csúcs felé. Egyszerre az egész csapat. Mire felértünk 7500 méterre, az idő rosszra fordult, a havas szélfúvásban alig lehetett látni. Mi felfelé igyekeztünk, mellettünk két külföldi alpinista pedig lefelé, azt ismételgetve: “Very dangerous!” Kiderült: lavinaveszély van. Volt, aki vissza is fordult a csapatunkból, Laci továbbment felfelé, gondoltam követem, amíg tudom – mesélte az extrem.hu-nak István.
Tarjányi ekkor 200 méter hátrányban volt Mécs László mögött.
– 7700 méter körül Laci már elérte a csúcs alatti piros, fix kötelet, majd tovább mászott, és fölért a csúcsra. Mire én a piros kötélhez értem, már lefelé jött. Az idő még felhősebb lett, jobban havazott. Laci azt mondta, nekem még két és fél-három óra lenne a csúcs. Akkor délután egy óra volt. Azonnal kellett döntenem: a biztonságosabb lefelé vezető utat választom, vagy egyedül nekiindulok a csúcsnak. Tudtam: egyedül maradni egy 8000-esen, rádió, GPS nélkül, úgy, hogy vagy letalálok a sűrű hóesésben, vagy ott ragadok, otthon pedig vár a család, a három gyerek, szóval igen kockázatos – emlékezett vissza István, aki végül reálisan döntött, és leindult Lászlóval. Mint mondta: “bizonyos helyzetekben nem szabad kockáztatni”.
Halálba csúszott alpinista – Métereken múlt István élete
István a Gasembrum I-en aztán még egy csúcstámadást bevállalt.
– Aznapra jó időt jósoltak, megindultunk a csúcsra, a kettes táborból a hármasba, majd hajnali háromkor tovább. Térdig, olykor derékig érő hóban gázoltunk, lavinaveszélyben. Erőss Zsolték nagyon profin mentek, sziklák között – folytatta István, akit pár méter mentett meg attól, hogy a halálba sodorja őt egy külföldi alpinista.
 “Amióta három gyermek vár otthon, óvatosabban mászom.” |
– 7700 m-en, amikor kijöttem egy szikla mögül, észrevettem, fölöttem mászik egy másik csapat. Egyszer csak azt láttam, hogy az egyik alpinista kidőlt oldalra, és nagy iramban elkezdett lefelé csúszni. Pár méterrel mellettem zuhant lefelé a hegyen. Hallottam, ahogy serceg a ruhája a havon, kiabáltam rá, hogy fékezzen, fékezzen.
Minimum 600 métert csúszott le úgy, hogy közben több sziklának verődött neki. Egyértelmű volt számunkra, hogy meghalt – mondta István.
Temetői hangulat
– Ma is hallom a csúszás hangját. Ha 4-5 méterrel odébb mászom, engem is elsodor. Nem tudni, mi okozta azt, hogy csúszni kezdett, miért nem fékezett – fűzte hozzá István. Elmondta azt is: korábbi mászásai során hozott már le halottat hegyről, látott sportolót lezuhanni a Mont-Blancon, de ez az eset viselte meg a legjobban.
A Broad Peak-re pedig két okból nem mászott. Részben problémája volt az engedéllyel, részben temetői hangulatba került a hegyen.
– Az utat térképeztem fel a hegyen és sok emberi maradványt láttam, amit a lavinák hoztak le. Azoknak a hegymászóknak a megmaradt testrészeit, akik életüket vesztették a hegyen. E látvány miatt is döntöttem úgy: nem indulok a csapattal a Broad Peak csúcsra – emlékezett vissza a hegymászó.
