Sikeresen átszelték Afrikát az Old Spice Afrika Expedíció tagjai, akik 12,500 km-t tettek meg. 6800 km-t kerékpárral, 100 km-t quaddal, 100 km-t vitorlással és 180 km-t kajakkal.
Mint azt korábban megírtuk: különböző nemzet fiaiból álló hét fős extrém sportolói csapat Hídvégi Üstös-Pál vezetésével még tavasszal indult útnak, július első napjaiban pedig megérkeztek végcéljuk helyszínére, Alexandriába.
A hétvégén pedig már Budapesten lesz az egész csapat. Túrájuk során 10 országot szeltek át a Kilimandzsárótól a Nílusig, Kenyán, Etiópián és Szudánon keresztül. Útjuk a teljesítményről és az egyén végső határairól szólt.
 www.kalandakademia.hu  |
Az Old Spice Afrika Expedíció számokban:
A megtett út: 12 500 km
Ebből a teljesített táv:
Kerékpárral: 6 800 km
Futással: 135 km
Kajakkal: 180 km
Vitorlással: 100 km
Hegymászással: 160 km
Quaddal: 100 km
Kötelező kamion transzport: kb 2000 km, részben fegyveres kísérettel, a helyi politikai viszonyok miatt.
Hegymászás és fejfájás
Az expedíció legnehezebb feladata Afrika legmagasabb hegyének, a Kilimandzsárónak a megmászása volt, Kenyában pedig megmászták Afrika második legmagasabb hegyét, a Mount Kenyát is.
Ezután kerékpárral folytatták útjukat, amely során a legnagyobb fejfájást az észak-kenyai közbiztonság jelentette a csapat számára. Ugyanis a régió Afrika egyik legveszélyesebb területe a törzsi konfliktusok miatt. Hidvégi-Üstös Pál, az expedíció vezetője éppen ezért senkinek nem engedte, hogy egyedül tartózkodjon ezen a területen – csakis vezetővel, konvojban, fegyveres kísérettel indultak útnak.
Az etióp határt május végén lépték át, ahol az Etióp-magasföld várt meghódításra. 2500-3000 méter magasan kerekeztek, a környező hegycsúcsok pedig elérték a tengerszint feletti 4000 métert is. A csapat naponta átlagosan 130 km-t tekert le, de olyan nap is előfordult, amikor 2000 méteres szintkülönbséggel birkóztak meg.
 www.kalandakademia.hu |
Rosszullét, majd irány a Nílus
Szudánban az expedíció már a meleggel ismerkedett. Itt ugyanis jócskán megtapasztalhatták, milyen a forró afrikai nyár. Bíró Lászlónak, a csapat orvosának akadt is dolga, hiszen a kiszáradás és napszúrás jelei naponta jelentkeztek valamelyik csapattagon. Tovább súlyosbította a helyzetet a krónikus hasmenés és hányás is.
Az expedíció két tagja szinte összeesett az 50 Celsius-fokos hőségben, így kerékpárra sem szállhattak, pihenniük kellett. “Egyik nap, alig 20 kilométer kerékpározás után megálltam, éreztem, hogy túlmelegedtem. Bevizeztem a fejem és a testem, de három-négy perc után megint teljesen száraz voltam. Forgott körülöttem a világ, és a kerékpár fémváza is forró volt. Később, amikor elfogyott a vizem, még rosszabbul éreztem magam. Ekkor nem volt értelme hőst játszani, szóltam Tibornak és Artemnek, hogy toljanak egy ideig. Végül megérkeztünk a kamionhoz, ahol vízhez jutottunk és pihenhettünk” – nyilatkozta Petr, az egyik csapattag.
Szudánban pedig jött a vizes élmény. Itt a világ leghosszabb folyóján, a Níluson kajakoztak. A hőségben jól esett a kajakozás a fiúknak, legtöbbjük még a folyóból is ivott. Hídvégi-Üstös Pál így mesél erről az élményről:
“A nílusi kajakozás felfrissítette a srácokat, élvezték a vizet. A 45-50 ˚C fokos hőségben való kerékpározás után, elképzelhető, milyen felpezsdítő élmény volt a folyó kellemes vize. Habár a kajakozás fárasztó volt, de mi inkább ajándéknak éreztük.”
