A szilvásváradi Outdoor Fesztivál kétségkívül legfigyelemreméltóbb eseménye a Baseciganyz bázisugró csapat bemutatója volt. Meg-megélénkülő szél, fegyelmezetlen emberek, 50 m-es “magasság”.
 Kovács Gergő  |
A csapat legbeszédesebb tagját, Kovács Gergőt már az ugrás utáni hajtogatás után szólítottuk le. Volt egy-két dolog, amit nem nagyon értettünk.
– Azt hittük, 60 m-nél alacsonyabbról nem ugrotok. Rosszul tudtuk?
– Nem, valóban nem szoktunk 60 m-nél alacsonyabbról ugrani. Az egyfajta minimális magasság. Bár, igaz csak egyszer, már volt rá példa, hogy 55 m-ről ugrottunk, egy toronyházról az M3-as kivezetőnél. Most igazából nem is a bungee jumping darujáról kellett volna ugranunk, hanem hőlégballonból, de az nem jött össze.
– Mi volt a probléma?
– Az, ami rendszerint lenni szokott, az emberek még mindig nem tudják beazonosítani ezt a sportot. Azt hiszik, hogy ez tulajdonképpen ejtőernyőzés, pedig elég sok különbség van a kettő között. Mos is, idejött egy 70 körüli bácsi, elkezdte mondani a magáét, hogy semmiféle ugrálás nem lesz, nem láttuk értelmét a vitának. Viszont, ha már eljöttünk, akkor csak kéne ugrani, így maradt a daru.
 Az elrugaszkodás pillanata |
– Vacilláltatok, vagy nem volt kérdés, hogy ugrotok 50-ről?
Csak a műszernek hiszünk
– Nem sokat vacilláltunk, a lézeres magasságmérővel bemértük a pontos magasságot, ezt mindig megtesszük, mert csak a műszernek hiszünk. Azért vállaltuk hezitálás nélkül, mert az érkező terület nagyon jó, hiszen egy füves terület van alattunk, ami nagy és nem kemény.
– Milyen technikával ugrottatok? Lentről azt lehetett látni, hogy mindig többen, ketten vagy hárman vagytok fent a kosárban.
– Úgynevezett bekötött ugrásokat lehetett látni. Az ugró mellett álló társa fogta a nyitóernyőt, így az elugrás után két-három méterrel megfeszült a kioldó zsinór és máris nyílt a kupola. Kis magasságból végrehajtott ugrásoknál általában magunk dobjuk ki a nyitóernyőt, de itt még erre sem lett volna elég idő. Látni lehetett, hogy milyen gyorsan leértünk, alig voltunk a levegőben.
– Idelent is lehetett érezni, hogy időnként feltámadt a szél. Gondolom 50 m magasan ez még erősebb volt, nem zavart benneteket?
 Nyílik a kupola |
– Dehogynem, hiszen helyenként tényleg nagyon erősen fújt. Rendkívül vigyázni kellett, mert ez nagyon veszélyes lehet. Nem véletlen, hogy én majd‘ 15 percig vártam a kosárban a jó szélre. Mondta a kosár kezelője, hogy ez már jó szél, ilyenben már régen bungee-znak, de nekünk ez kevés. Mi ugyanis nem az optimális körülményekkel számolunk, hanem mindig a vészhelyzetre készülünk. Nálunk mindig a B-terv az első.
– Itt milyen gondot okozhatott volna az erős szélben végrehajtott ugrás?
– Például egy rosszul sikerült jobbos nyitás esetén a szél alákap a kupolának, és az ugró felkenődik a színpad vas állványaira (az ugrás helyétől kb. 25 m-re jobbra volt a színpad – a szerk.). Esélye sincs, hogy kikerülje. Remekbe szabott ugrások itt! KÉPGALÉRIA!
– A közönség nem zavart benneteket? Én úgy láttam, hiába mondták, hogy hagyják szabadon az ugró területet, fel-alá mászkáltak az emberek.
Moszkvától Mexikóig
 Mintaszerű landolás |
– Nagyon, nagyon zavaró volt, és, ami rosszabb, nagyon veszélyes is. Nem ártott volna egy-két rendező, vagy egy kordon. Az utolsó ugró, pl. majdnem elütött egy gyereket a leérkezéskor. Na, ez az, ami nem hiányzik nekünk! Most, hogy lekopogjam, lassacskán eljutunk odáig, hogy az emberek elfogadják a bázisugrást, mint sportot. De, ha történik egy ilyen szerencsétlen baleset, akkor lőttek az eddigi eredményeknek, és kezdhetünk mindent előröl. Azt viszont látni kell, nem elég, ha csak mi vagyunk óvatosak.
– Milyen terveitek vannak az idei évre? Hallottunk egy moszkvai bemutatóról. Ti ott lesztek?
– Nem valószínű, sőt a legvalószínűbb az, hogy egyáltalán nem is lesz esemény. Hónapok óta megy a huzavona, lesz, nem lesz, ha lesz, akkor hogyan. A kiutazáshoz viszont vízum kell, az meg nem megy egyik napról a másikra. De, mondom, most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi. Lehet, hogy Mexikóba megyünk ugrani. Van ott egy barlang, 400 m mély, nagyon jó ugróhely, bár épp mostanában hallottuk, hogy rátette a kezét valami társaság, akik üzletet szimatolnak, és nagyon sokat kell fizetnie annak, aki ugrani akar. Szerencsére Mexikóban van sok lehetőség ugrani. És lehet, hogy elkezdünk gyakorolni a birdmannel.
 Megnyugtató végeredmény |
Madárember
– Birdman? Ez miféle eszköz? Megmondom őszintén, nem nagyon hallottam még róla.
– Ez a denevér ruha, amiből nekünk már van kettő, és a támogatóinktól talán kapunk még kettőt. Az az előnye, hogy nagy mértékben növeli a vízszintes sebességet, miközben a függőlegest csökkenteni. A Garda-tónál, pl. mi 18 másodpercet tudunk zuhanni hagyományos módon, míg birdmannal volt olyan, aki több mint egy percet zuhant. De nagyon sokat kell vele gyakorolni. Kezdetben repülőből és ballonból fogunk ugrani, és majd csak 40-50 ilyen ugrás után lehet kiállni a sziklára, amikor már biztonságosan tudjuk irányítani a zuhanást. A nagy vízszintes sebesség miatt a legkisebb figyelmetlenség is végzetes lehet, könnyű nekicsapódni az objektumnak. De, ha az ember tudja használni, akkor éppen ez a tulajdonság teszi biztonságossá az ugrást, hiszen másodpercek alatt lehet nagyon eltávolodni az objektumtól.
