Szombaton (jan. 24.) első ízben rendeztek Magyarországon nemzetközi szabadtüdős búvárversenyt. Bár itthon szinte teljesen ismeretlen a sportág, a csehek, szlovákok, osztrákok első szóra jöttek. Hétfő este a Fókuszban láthattatok egy tudósítást a versenyről. Most ehhez kaphattok háttérinfókat Ágh Csabától.
Hrabovszky Anikó, a legdinamikusabb magyar |
A szabadtüdős búvárkodás (freediving) abban az értelemben mindenképp extrémsport, hogy sohasem lesz belőle tömegsport, ráadásul egyedül gyakorolni igen veszélyes is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többet foglalkozzon vele a média, minél többen megismerjék ennek a sportnak a szépségét és a biztonsági szabályokat. Erre pedig a legalkalmasabb egy itthon rendezett viadal.
Bár a nevében benne van a búvárkodás, a freedivingnak van két olyan versenyszáma, amihez nem kell tenger, sőt, az úszómedence több szempontból alkalmasabb is. Ebből pedig itthon van bőven, ha nem is látják minden uszodában szívesen a búvárokat. A két, uszodában is tartható versenyszám a dinamikus és a statikus.
Az előbbiben az nyer, aki egy levegővel a legmesszebbre tud elúszni a medencében. Két ága van, az uszonyos és az uszony nélküli. A statikusban pedig „mindössze” annyi a feladat, hogy a versenyzők minél tovább tudják a fejüket a víz alatt tartani egy levegővel. Ebben a számban tartották 2004. január 24-én az első, nemzetközi szabályok szerint megrendezett magyarországi versenyt, a MAN I-et.
Ellepték a búvárok a szombathelyi uszodát |
A versenynek a szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő adott otthont. A szabadtüdősök nemzetközi szervezetének magyar szekciója, az AIDA Hungary adta életét és vérét azért, hogy jól sikerüljön a sportág első hazai viadala. Ágh Csabával, az AIDA Hungary elnökével beszélgettünk a versenyről, a tapasztalatokról és az eredményekről.
– Mi volt a legnehezebb a megvalósításban?
– Mivel ez az első önálló szervezésű versenyünk, gyakorlatilag minden. Azonban valamennyi szervező, barát, támogató, aki segédkezik a verseny megvalósításában, lelkes és élvezettel teszi a dolgát. Ez nagyon sokat számít, mivel sokkal könnyebben leküzdhetők az esetleges nehézségek.
– Miért pont Szombathely? Milyenek ott a körülmények?
– Szombathelyen él egy nagyon kedves barátunk, Kovács Károly búvároktató, aki nagy segítségünkre volt a szervezésben. Ugyancsak rengeteg támogatást kaptunk Szombathely városi vezetőségétől, valamint a Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdőtől. Az uszoda 50 méteres medencével rendelkezik, ami a verseny szempontjából lényegesen kedvezőbb, mint a 25 méteres.
Statikus gyakorlat, bírói felügyelettel |
– Milyen volt a verseny fogadtatása?
– Szerencsére nagyon jó. Harminchét induló vett részt a MAN I-en, a sajtó munkatársai és a nézők, családtagok kb. 70-80-an drukkoltak a szombathelyi uszodában. Nagy örömünkre a külföldről érkezett indulók is nagyon elégedettek voltak a versennyel. Persze voltak páran, akik nehezményeztek néhány bírói döntést, de ebben a tekintetben a szabadtüdőzés olyan, mint a műkorcsolyázás. A bírók döntése egy kicsit mindig szubjektív.
– Azok kedvéért, akik kevésbé ismerik ennek a sportnak a csínját-bínját, pontosan mi a bírók feladata?
– Különösen a statikus számban van fontos szerepük. Azt figyelik, hogy amikor feljön a versenyző, mennyire tiszta a tudata. Ennek megítélésével kapcsolatban a nemzetközi szövetségben is késhegyre menő viták folynak. Van „kis szamba”, “nagy szamba” és az úgynevezett „black out”, aminél a versenyző már egy pillanatra elvesztette az eszméletét. A megingás fokától függően büntetőpont vagy kizárás jár. Ennek megítélésében voltak viták.
– Ezek szerint nem túl hálás a bírók feladata. Kik vállalták ezt magukra a MAN I. során?
– A főbíró Barabás György volt, az egyetlen nemzetközi szintű magyar bíró, talán a leghíresebb magyar szabadtüdős. Legutóbb decemberben kérték fel egy világcsúcs kísérlet felügyeletére Csehországban. A másik bíró Szelle Gyula volt, mindketten részt vettek a 2003-as világbajnokságon, Cipruson.
– A verseny előtt arra tippeltél, hogy a legjobb eredmények 100-110 méter felett lesznek a dinamikus számban, míg statikusban átlépik az 5 perces határt. Mit mondasz a verseny után?
– A dinamikus számban 138m-t ért el a szlovák Juraj Karpis, a második legjobb eredmény a rendkívül tehetséges magyar Hrabovszky Anikó aratta 119 m-rel. A férfiaknál pedig Herpay Gábor lett a legjobb a magyarok közül. A dinamikusban a verseny alatt a magyar csúcsot többször is megdöntötték. Erre nagyon büszkék vagyunk.
– Mondanál pár szót a győztesekről?
– Herpay Gábor nem olyan régen lépett kapcsolatba velünk az Index szabadtüdős fórumán. Gábor foglalkozását tekintve egy kórházban lelkész, apja segít neki lakhelyén az edzésben. Élőben most találkoztunk vele először, de már többször beszéltünk vele telefonon. Mindig örülünk, ha új tehetségek bukkannak fel, ezért is volt fontos, hogy legyen végre itthon is versenyünk. Hrabovszky Anikót pedig, azt hiszem, már ismered.
A nemzetközi női verseny dobogósai: Anikó, Alena és Andrea (balról) Hátsó sorban: Halász Péter és Ágh Csaba |
Így van, Anikó győzelmének mi is nagyon örülünk. A tehetséges magyar lány debütálására már hónapok óta vártunk. Anikó 2002 telén kezdett el edzésre járni, tíz év versenyszerű úszással a háta mögött nyergelt át a szabadtüdősökhöz. Elmondása szerint nem a versenyszellem vitte bele, nem is tudta, hogy van-e tehetsége hozzá, de az AIDA-sok az első edzések után felismerték, hogy találtak egy olyan szabadtüdős magyar lányt, aki a nemzetközi mezőnyben is megállná a helyét. A dinamikus (uszonyos) szám világrekordja jelenleg 150 méter, Anikó 119 méteres, MAN I-en elért eredménye igencsak bíztató.
Legközelebb Ausztriában rendeznek egy hasonló versenyt, Millstattban, ugyanott, ahol szeptemberben az osztrákok legjobbja, Herbert Nitsch három világcsúcsot állított fel az őszi versenyen. Márciusban dinamikusban és statikusban mérik össze tudásukat Európa legjobbjai, reményeink szerint minél több magyar indulóval.
A nemzetközi verseny dobogósai |
A magyar verseny dobogósai |