Újabb brit kalandort mutatunk be. Jason Lewis azt vette a fejébe, hogy pusztán emberi erővel (biciklin, görkorin, evezős hajón) kerüli meg a Földet. Tíz éves útjának javát már megtette. Most két év pihenés után visszatér Ausztráliába, hogy befejezze, amit tíz éve elkezdett.
 Magellán útvonala  |
Földkerülés. Amolyan korszakokon átívelő örök kaland, bár nehéz meghatározni, hogy pontosan mi is számít ebbe a kategóriába. Talán minden Földkerülő leghíresebbje, Willy Fogg, aki sok kisgyereket tanított földrajzra Jules Verne regényében. De maradjunk a valós személyek kategóriájánál.
Földön, vízen, levegőben
Az óceánokon való átkelés problémája miatt a Földkerülést először tengeri eszközzel (vitorlással) hajtották végre. Az iskolai tanulmányokban „a Föld első körülhajózása” címszó alatt Magellán szerepel, 1522-es dátummal. Azt már ritkábban szokták hozzátenni, hogy maga Magellán tulajdonképpen nem hajózta körbe a Földet, mert útközben, a Fülöp-szigeteknél megölték. Expedíciójának 18 másik tagjának viszont végül sikerült a teljes kör.
Több mint négyszáz év telt el, mire egy másik eszközzel, egy másik közegben is sikerült megkerülni a Földet. 1931 júniusában Wiley Post pilóta és Harold Gatty navigátor 8 nap és 16 óra alatt, 14 megállóval, a Winnie Mae repülővel jutott körbe a golyóbison.
Persze órákig sorolhatnánk, hogy ki, milyen eszközzel kering a Föld körül. Hogy csak két újabb példát említsük: a brit Karl Bushby Dél-Amerikából, Észak-Amerikán át, Ázsián keresztül gyalogol Európába. 2004-ben pedig Steve Fossették 80 órát tűztek ki speciális motoros repülőjükkel a kör megtételére.
Humán erőforrás
Van azonban egy módszer, ami mellé még nem jegyeztek fel nevet a történelemkönyvek. Az emberi erővel történő Földkerülés. Erre vállalkozott 1994-ben a brit Jason Lewis, szimplán Expedition 360-ra keresztelve útját.
 Az első, európai szakasz Forrás: expedition360.com |
Greenwichből, a nulladik hosszúsági foktól indultak útnak még 1994 júliusában. Igen, indultak, mivel akkor még két tagú volt az expedíció. Steve Smith-szel közösen kerékpárral jutottak el Rye-ig, a La Manche brit partjáig, ahol már várta őket a Moksha névre keresztelt evezős hajó. A csatorna átszelése sem volt egyszerű feladat, főleg mivel a francia rendőrség nem örült neki, hogy egy „káddal” zavarják a hajók forgalmát a csatornán.
Végül szerencsésen partot értek, és onnan mountain bike-kal keltek át Franciaországon, Spanyolországon és Portugálián. Az Atlanti-óceán partján már ismét várta őket Moksha, amivel 1994 október 13-án elindultak Florida felé. Az útjukat dokumentáló videókamera elromlott, így Madeirán egy előre nem tervezett megállót kellett beiktatniuk.
Keresztülevezve az óceánt
Előttük még soha senki nem evezett át az Atlanti-óceánon keleti irányból, és az ő útjuk sem volt éppen veszélytelen. A hullámok többször majdnem felborították a hajót, ráadásul a két kalandor kapcsolata is megsínylette a hosszú tengeri utat. Mire a Karib-tengerhez értek, már alig volt ennivalójuk. Megálltak feltölteni a készleteket, ezután pedig majdnem egy korallzátonyra futottak. Végül azonban 111 napi tengeri zötykölődés után szerencsésen partot értek Miamiban.
 Nem sok helyük volt a Mokshában Forrás: expedition360.com |
Négy hónapot pihentek Ft. Lauderdale-ben, ahol főként azzal voltak elfoglalva, hogy szponzorokat szerezzenek a további szakaszokra. Ekkora már úgy döntöttek, hogy San Francisco-nak már külön utakon vágnak neki.
Ki biciklivel, ki görkorival
Steve egy ír hölgy kíséretében biciklivel tette meg az utat a déli államokon keresztül, míg Jason görkorival indult neki az északabbi államoknak, annak ellenére, hogy korábban pár száz méternél nem tett meg többet görkorival. Colorado államban járt, amikor elütötte egy idősebb autós. Mindkét lábát eltörte, így kilenc hónapnyi kényszerpihenőt kellett beiktatnia. 1996-ban vághatott neki ismét az útnak, egy amerikai tanárnő, April Abril segítségével, aki végig mellette biciklizett. Így jutottak el végül San Francisco-ba.
 Kaliforniából Hawaiira Forrás: expedition360.com |
És a neheze még hátra volt: a Csendes-óceán.
El Nino: szemtelen kölyök
Tudták, hogy az Egyenlítőtől északra mintegy 500 km-es övezet, ahol akkor tartózkodtak, igen veszélyes, mivel ebben az övezetben az áramlással szemben kellett volna evezniük. Ezért a szárazföldön elindultak délnek, Dél-Amerika felé. Azzal azonban nem számolhattak, hogy pont akkor fejti ki a hatását az El Nino, ami megváltoztatta az óceáni áramlás irányát. Így hét hónapnyi közép-amerikai vándorlás után kénytelenek voltak visszamenni San Francisco-ba, és az Egyenlítő mentén próbálkozni.
Tíz napja voltak úton, amikor egy viharban majdnem odaveszett a Moksha. Végül sikerült megmenteni a hajót, de a felszerelés odalett. Majd egy évig tartott, mire újra mindent összeszedtek. Addigra Jason és Steve eléggé kibékültek ahhoz, hogy együtt induljanak útnak Hawaii felé. 1998. szeptember 28-án szedték fel a horgonyt a Golden Gate hídnál, és 54 nappal később kötöttek ki Hawaii partjainál, ahol Steve bejelentette, hogy neki ennyi elég volt, nem folytatja tovább a Földkerülést.
Új társak az óceánon
 Biciklivel Ausztrálián át Forrás: expedition360.com |
Jason mellé ekkor Chris Tipper hajóépítő ült be társnak a Csendes-óceáni szakaszra. Az óceán szigetvilága sok veszélyt rejtett, főként az egymással háborúzó szigetek miatt. Chris-t végül ki is mentették repülővel a zónából, és April Abril, az amerikai tanárnő, aki már az USA átgörkorizásakor is Jason segítségére volt, ült be helyettesíteni. April azonban nem bírta a tengeri hánykódást, és vészesen legyengült az állandósuló tengeribetegsége miatt.
178 nap alatt küzdötte le Jason társaival a Csendes-óceánt, majd Ausztráliának már állandó partner nélkül vágott neki. Viszont nem volt egyedül, mountain bike-kal kísérték tízes csoportokban helyi diákok és segítők. 2001-ben szelte át Ausztráliát, ezután pedig két évre felfüggesztette az expedíciót, hogy összeszedje az Ázsia-Európa szakasz megtételéhez szükséges pénzt.
Na, még egy kicsi
Az otthon és az USÁ-ban töltött két év után most tér vissza, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Tervei szerint először a Moksha hajóban elevez Nyugat-Timorig, aztán onnan kajakkal megy tovább Szingapúr felé.
Onnan pedig Malajzia, Kína, Tibet, Közép-Ázsia, Irán, Kelet-Európa, majd Nyugat-Európa lesz soron. Magyarország nem szerepel az útitervben, hazánkhoz legközelebb Ausztriában kerekezik majd Jason Lewis. Erre azonban még legalább két évet kell várni, hisz a tervek szerint 2006 környékén ér majd a La Manche csatornához.
