Száz évvel az első motoros repülőgép felszállása után ismét megismétlik a kísérletet, ugyanazzal a géppel, ugyanazon a helyen. A repülőgépgyártók azonban már a jövőn dolgoznak: az Airbus óriásgépekben, a NASA pedig apróságokban látja a jövőt.
 Az első repülés 1903. december 17-én  |
Ha minden igaz, akkor ma délelőtt 10 óra 35 perckor (keleti-parti idő szerint) Észak-Karolinában, Kitty Hawk városa mellett felszáll egy repülő.
Méghozzá pont ugyanolyan, amit száz éve a Wright-fivérek (Wilbur és Orville) röptettek: 1903. december 17-én fél tizenegy után öt perccel szállt fel ugyanis a világtörténelem első motoros repülője, ami már működött is.
Hogy ki próbálhatja ki az újjáépített repülőt, azt, akárcsak a Wright-fivérek, egy pénzérme feldobásával dönti majd el a két készítő: Terry Quiejo pilóta és Kevin Kochersberger egyetemi tanár, mérnök. A jeles eseményen egy jeles személy lesz a ceremóniamester: John Travolta.
A franciák is bejelentkeztek az elsőségért
A Wright család kísérlete persze messze nem az első eset volt, amikor az ember lábai hosszabb időre el akarták hagyni a földet: 1903 előtt már egy jó ideje repültek az emberek, hőlégballonokban vagy éppen siklórepülőkben.
A Wright-fivérek elsőségét sokan vitatják: a franciák Clement Ader-nek, az új-zélandiak pedig Richard Pearse-nek adnák az első irányítható, levegőnél nehezebb géppel végzett repülés diadalát.
A történelemkönyvekbe azonban Wright-ék kerültek be.
Jönnek az utasok, megy a pénz
 Wilbur és Orville Wright |
A következő száz év azonban semmivel sem ígérkezik könnyebbnek, mint az eddig eltelt: a légitársaságok furcsa kettősségben élnek, hiszen a legtöbbjüknek még soha nem volt annyi utasa, mint most; az előrejelzések pedig átlagosan 4 százalékos növekedést jósolnak évenként a következő harmincszor 365 napban.
Ez azt jelenti, hogy az utasok száma minden tizenöt évben megduplázódik, minden 23 évben pedig a háromszorosára nő.
Ezzel szemben a légitársaságok zöme veszteséges, az elmúlt pár évben pedig jó néhányan ki is léptek a piacról. Az új gépeknek egyre szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük – ami természetesen egyre drágábbá teszi őket.
Új célok
A különböző cégek pedig különbözőféleképpen próbálnak megfelelni az új elvárásoknak.
Az Airbus például az A380-as óriásrepülőjével, amely a jelenlegi legnagyobb Boeing 737-esnél 155-tel több, mintegy 555 utast bír el.
A fedélzeten külön ebédlő, bár, zuhanyzó és egy tornaterem található majd, de ne gondoljuk, hogy a turistaosztályon utazók számára.
Fantazmagória
A terület egy másik nagyágyúja, a főleg űrhajózással foglalkozó NASA azonban inkább kicsit álmodott: ők úgy képzelik el a jövőt, hogy minden család hangárában álljon legalább egy repülő. Ha valamikor, akkor most már igazán megérett az idő a légiautók elterjedésére – állítják.
A világ szinte minden országában túlterheltek az autópályák, a légitársaságok többnyire drágák, ráadásul kiszámíthatatlan időközönként mennek csődbe, arról már nem is beszélve, hogy pár ezer kilométer alatt igazán nem gazdaságos egyik félnek sem a repülés.
Ellenben a légifolyosók alatt levő terület teljesen kihasználatlan, és jóval nagyobb, mint a most útépítésre kisajátítható földek területe.
Nem kell forgalmi vizsga
 A Wright fivérek emlékműve Kitty Hawk mellett |
Az információs technológiák fejlődése pedig most már valóban elérhető közelségbe hozták a repülő autókat: a műholdas navigáció és a repülőgépeknél használt összeütközésgátló mechanizmusok lehetővé teszik, hogy a majdani légiautók – persze a földi irányítótornyok segítségével – maguktól repüljenek, a pilóta irányítása nélkül.
Megtanulni igazán csak felszállni és landolni kellene – bár bizonyos érthető okokból ezt nehéz lenne megspórolni.
A reptérig marad az autó
Az első légi autópályarendszert természetesen Amerikában fogják felépíteni, és csaknem 5000 kisrepülőteret köt majd össze.
A NASA most úgy gondolja, hogy 2015-től már vígan lehetne repkedni ezek között. A rendszernek azonban még lesznek problémái: először is az, hogy lesz-e elég ember, aki nem sajnálja a pénzt az egy-két személyes göbzire, másrészt pedig az, hogy a repterekre még mindig kocsival megy ki a pilóta, tehát az utak zsúfoltsága továbbra is megmarad.
Az otthonról induló repülőgép még azonban a jövő zenéje – unokáink már talán fogják látni.
Ötször gyorsabb, mint a Concorde?
Légiautó azonban már van. Az amerikai repülési felügyelet engedélyét már megkapta a négyszemélyes Skycar, amelyeknek első példányai még egymillió dollárba kerülnek.
A termelés növekedésével azonban az ár is megy lefelé: tízezer eladott példány után már csak 8-10 millió forintba kerül darabonként – ennyit pedig sokan egy-egy autóért is kifizetnének.
 Modern légi flotta |
Na, és persze tovább folynak a találgatások egy olyan repülőmotorról is amely, ha végre elkészül, betölthetné a Concorde által hagyott űrt, sőt: a London-Sydney távolságot kilencven, a Los Angeles-New Yorkot pedig mindössze harminc perc alatt tenné meg.
A hiperszónikus gépek a hangsebesség ötszörösével repülnének, és külsőleg egy űrrepülőgépre hasonlítanának leginkább.
Nem véletlenül: ekkora sebességgel kishíján már Föld körüli pályára is lehetne állítani a göbzit, amivel a jelenleginél jóval olcsóbb (ám persze Tunéziánál még mindig jóval drágább) űrturizmust lehetne megvalósítani.
Az új sebességhez azonban valószínűleg új test is dukál: az eddigi kísérletek során a legstrapabíróbbnak a szárny alakú repülő bizonyult.
