Ember a vízben! De semmi gond, tud úszni. És bírja a hideget is, vígan úszik a jégtáblák között a nulla fokos Dunában. Ifj. Schirilla György esetében ez persze nem újdonság, a genetikai alapokat, és a szakmai hátteret édesapjától örökölte, aki 37 éven át úszott a hideg folyóban.
 Schirilla György – 0 fokos vízben lubickol  |
Ki hinné, hogy már 42 éve van Schirilla a Dunában! Pedig így igaz, hiszen 1999-ig, kereken 37 éven keresztül id. Schirilla György úszta át minden évben legalább egyszer (de inkább többször) a jéghideg Dunát, halála óta pedig fia, az ifjabb György lubickol az általában 0°C körüli vízben. Nem ritka, hogy jégtáblákat kell kerülgetni, de tavaly arra is volt példa, hogy hajóval törtek neki utat a befagyott folyón. Schirilla György, mint az elmúlt négy esztendőben, úgy idén is vízre száll, a tervek szerint négy alkalommal fogja átúszni a Dunát. Erről és további terveiről beszélt az extrem.hu-nak. Természetesen a legendás apa is szóba került, amikor egy dunai edzés után telefonon utolértük.
Négy hét, négy hossz
– Éppen edzésről jövök, itt Vácon úsztam 10 percet a Dunában, készülök az első átúszásra, ami éppen itt lesz majd január 10-én.
– Úgy hallottuk, idén háromszor fogod átúszni a Dunát.
– Pontosabban 4 úszásom lesz idén, az első Vácon január 10-én, egy héttel később Budapesten úszom a Szabadság- és az Erzsébet-híd között. 24-én Párkány és Esztergom között, majd pedig január utolsó napján a Sugovicán lesz úszás.
A Duna a kedvence
– Tehát nem csak a Dunán szoktál úszni?
– Igazából a Sugovica is a Duna, az egyik mellékága. De úsztam már a Tiszában is Szolnokon és Szegeden, illetve a Marosban, Marosvásárhelyen. Az viszont igaz, hogy a Duna a kedvencem. Édesapám is itt úszott a legtöbbet.
– Hogy készülsz ezekre az úszásokra, van edződ, aki segít, vagy mindent magadtól csinálsz?
– A jeges úszásokra édesapám metodikája, módszerei szerint készülök, futással, jógával. Itt a tapasztalat segít a legtöbbet, hiszen ebben senki nem tud tanácsot adni. Az edzésekre el szokott kísérni a feleségem, vagy a nővérem, ők mérik a vízben töltött időt.
– Amikor a vízben vagy, te nem érzed, hogy körülbelül mennyit töltöttél már bent?
– Nem igazán érzem. A hideg vízben töltött idő nagyon megviseli az embert, én nem igazán érzem, mennyi időt töltöttem bent, és nincs olyan műszerem, amit magammal vihetnék a vízbe. Édesapámtól örököltem egy stoppert, azzal méri az időt a feleségem. Annak a stoppernek egyébként van története: apu 1967-ben Budapestről Moszkvába futott, akkor ez világrekord volt, és ő kapta azt a stoppert.
 Schirilla György a jeges Dunában Bajánál, foto: Schirilla György |
– Mennyi időt tudsz egy-egy alkalommal a vízben tölteni?
– Legfeljebb 10-12 percet, többet csak nagyon ritkán. Soha nem kockáztatok, ha úgy érzem, hogy nem bírom, akkor abbahagyom. Bár még soha nem kellett feladnom úszást, de nem frusztrálna, ha egyszer nem tudnám befejezni. Én nagyon sokat edzek, de a szervezet így sem bírja tíz percnél sokkal tovább.
Nemzetközi úszás
– Szoktad tanulmányozni a helyszíneket, ahol vízbe szállsz?
– Természetesen, ez nagyon fontos! Nyáron is szoktam úszni, gyakori, hogy akkor választom azokat a helyeket, ahol télen fogok úszni. Idén Párkány és Esztergom között lesz a legnehezebb, hiszen ott nagyon széles a Duna, de az egy nagyon fontos úszás lesz. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra szeretném ráirányítani a figyelmet. Először Esztergomból átfutok Párkányba, ahol találkozom a polgármesterrel, majd onnan úszom vissza Magyarországra.
– A szlovák hatóságoktól kellett engedélyt kérned az úszáshoz.
– Igen, sőt még mindig folyamatban van az engedélyeztetés. De engedélyek a magyarországi úszáshoz is kellenek. A vízrendészettől, a vízügyi és a hajózási hatóságtól kell jóváhagyást kérnem.
Testi-lelki edzés
 A parton is szívesen vállal karitatív tevékenységet |
– A fizikai felkészülés mellett, mentálisan készülsz az úszásokra?
– Igen, ez egy nagyon fontos része minden úszásnak. A magánéletben is jógát, reflexológiát és masszázst tanítok, ezt az úszások során is használom. Mielőtt bemegyek a vízbe, meditálok, elképzelem, hogy nem fogok fázni, hogy meleg marad a testem. Ez a fajta mentális felkészítés nagyon sokat segít. A fizikális felkészülés napi 8-10 km futásból, és fekvőtámaszokból áll. A futásokban Simák Attila, váci barátom segít.
– Egyedül úszol?
– Igen, most egyedül. Régen volt egy társam, Cserneczky Attila, de róla egy ideje nincs hírem. Viszont szeptember óta van egy új társam, Földvári Csongor, aki lejár velem az Omszk-tóra, és 5-6 percet tud a vízben tölteni.
– Amikor kijössz a vízből, mit csinálsz, hogy nyered vissza a megfelelő testhőmérsékletedet, használsz krémeket, törölközőt?
– Semmilyen krémet nem használok, szerintem nincs olyan kenőcs, ami a nulla fokos vízben hosszú távon megvéd a hidegtől. Miután kijövök a vízből nem használok törölközőt sem, ugyanis bántja a testem. Inkább sétálok, gimnasztikázom, és 15-20 perc múlva veszek meleg fürdőt. De nem a forró víz alá állok azonnal, hanem fokozatosan melegítem a vizet.
– Kitartó edzéssel bárki képes átúszni a jeges folyót, vagy vannak olyan alapvető fiziológiai feltételek, aminek meg kell feleljen, aki úszni akar?
– Van több ilyen feltétel is. Alapvető a biztos úszni tudás, erős immunrendszer, és 50-55 között változó, terhelhető pulzus. Sokat kell hideg vízben edzeni, hogy az ember szokja az egy-két fokos vizet, olyan legyen, mint egy rozmár.
– Nem csak téli úszásaid vannak, hanem nyári futásaid is.
– Így igaz, idén például Debrecenből futottam Pestre, hét megyében 14 kórházat látogattam meg és vittem ajándékot az ott lévő gyerekeknek. Jövőre Sopronból szeretnék egy hasonló futásra indulni. Illetve van még egy tervem: a Parlament elől indulva szeretnék elfutni Székelyudvarhelyre, az erdélyi magyarokhoz. Viszek magammal egy kopjafát, amire minden útbaeső településen rákötnek egy szalagot, és ezt adom át a székelyudvarhelyi polgármesternek. Ennek nincs semmilyen politikai háttere, ez csak az egészségesl életmódról és a szeretről szól.
