Polar First: Egyre közelebb az Antarktiszhoz

November utolsó napjaiban búcsúztunk el Argentínában Jennifer Murray-től és Colin Bodilltől, akik egyedülálló expedíciójuk kellős közepén vannak. Az angol hölgy és úr lehet az első, akik a hosszúsági fokok mentén kerülik meg a Földet, mindkét sarkpontot érintve.


Lovaspóló meccs Buenos Airesben
foto: polarfirst.com

A két Guinness-rekorder helikopterpilóta, Jennifer Murray és Colin Bodill október 22-én New Yorkból vágott neki a nagy kalandnak. Már a búcsúztatás is fenséges volt, hiszen az expedíciót nem más, mint Sarah Ferguson, a yorki herceg hitvese bocsátotta útjára. Jennifer és Colin ezek után délnek vette az irányt, és a karibi térség több szigetét (Bahama-szigetek, Dominika, Martinique) érintve Dél-Amerikába repült. Venezuela fővárosában, Caracasban töltöttek néhány hangulatos napot, majd egy nagy ugrással átrepültek Brazíliába. Amennyire idejük, és anyagi erőforrásaik engedték bejárták a hatalmas országot, ahol elsődleges feladatuknak azt tekintették, hogy anyagi és erkölcsi támogatást szerezzenek a WWF (World Wildlife Foundation)-nek. A brazíliai tartózkodást három három kiemelt attribútum fémjelezte: Rio de Janeiro, Amazonia és az ország legnagyobb (és a világ 4. legnagyobb) kereskedelmi tévéje, az O Globo, amely végigkísérte az expedíciót Brazíliában.



Úri passzió


Rózsaszín flamingók Patagóniában
foto: polarfirst.com

Helikoptereseink az Iquasu vízesés megtekintésével fűszerezték az átkelést Argentínába, ahol Buenos Airesben ütötték fel főhadiszállásukat. Itt értük utol Jennifert és Colint, és innen követjük tovább az expedíciót Chilén keresztül az Antarktiszig. Buenos Aires lenyűgözte a rekordereket, elsősorban a maga rekordjával: itt található ugyanis a világ legszélesebb sugárútja. De a gazdasági válságból lassacskán kilábaló ország, és főváros páratlan hangulata, és építészeti sokszínűsége (spanyol, olasz, francia és angol) is nagy hatással volt hőseinkre. Akárcsak az Argentínában nemzeti sportnak számító lovaspóló mérkőzés, melynek során Jennifer és Colin megcsodálhatta a világ két legjobb(nak tartott) csapatát. Azt sajnos nem tudjuk, hogy mi lett a végeredménye a La Aguida és a La Dolfina nevű csapatok összecsapásának.



A Punta Arenas-i konnektor


Darwin hegység, Tűzföld
foto: polarfirst.com

Mindeközben a helikopter is átesett a következő két hónapra esedékes generáljavításon, a sarkvidéken, érthető módon, nem lesz lehetőség nagyobb szervízelésre. A gép számára az egyetlen védelem az lesz, hogy a legérzékenyebb részt, a rotort bebugyolálják egy könnyű, de strapabíró anyagba. Buenos Airesből csak egy rövid 350 km-es kirándulás lesz Rio de la Plata, utána azonban az egyik leghosszabb szakasz következik, 1400 km Commodoro Rivadaviaig. Sok idő nem lesz a pihenésre, a csapat ugyanis szeretné minél előbb elérni az újabb 1000 km-re lévő Punta Arenast, amely a legtöbb sarkvidékre induló expedíció bázisául szolgál, mielőtt az Antarktiszra lépne.

Ehhez képest meglehetősen furcsa, hogy nincs egy olyan konnektor, ami megfelelne az európai szabványnak, így utazóink nem tudták feltölteni a laptop lemerült akkuját. Sőt, még internet kapcsolatot sem találtak a szállodájukban, úgy látszik, a városban még mindig nem fordul meg elég európai és észak-amerikai expedíció. Pedig Jennifer és Colin is összefutott 8 hegymászóval, akik már öt napja vártak arra, hogy végre jó idő legyen, és egy DC3-as átszállítsa őket Punta Arenasból a hetedik kontinensre.



Egyébként innen vágott neki a sarkvidéknek Jennifer férje Simon is, barátjával Pen Hadow-val, hogy gyalog, külső segítség nélkül érjék el a Déli-sarkot.



Egyedül Jennifernek sajgott a szíve: ő ugyanis szívesen áldozott volna néhány napot a vidék páratlan flóráját és faunáját. Leginkább a fókák és a bálnák vonzották, ezúttal azonban önös érdekeit kénytelen volt alárendelni a Polar First expedíció szigorú naptárának.

Comments

comments