Kedves hangú meghívóknak nehéz nemet mondani, ezúttal sem tettük, sőt fogtuk magunkat, kimentünk a Hajógyári szigetre, a 108-as dokkba, ahol afféle wakeboardos klubdélután volt. Kóla, pogácsa, házi sütemény, debrői, és főleg a nyáron készült videók, meg egy ausztrál élménybeszámoló.
 A vb-n legjobban szereplő magyar, Horváth Kinga  |
A vízisportok szerelmesei, úgy általában, nehezen viselik a nyár elmúltát. Érthető: eső, hideg, köd, befagy alattuk a víz. A wakeboardosokra azonban csak részben igaz ez a megállapítás, hiszen ők a tél beálltával sem sport nélkül, mivel szinte mindannyian snowboaroznak, így csak a víz halmazállapota, meg a deszka változik a lábuk alatt. Az érzés, és a csapat ugyanaz, de azért senki nem sajnálja, ha egy szombat délután össze kell jönni egy jó kis wakeboardos helyen, és még egyszer ki lehet tárgyalni az elmúlt szezon sztorijait. Feltehetően, sőt biztosan ezért szervezték meg a Hajógyári szigeten lévő Wake Force üzletben az első, úgymond klubdélutánt. Nem kell nagy hepajra gondolni, inkább amolyan zsúr volt, főleg üdítővel, finom pogácsával, meg volt valami házi sütemény, ami messziről kókuszosnak tűnt, akik kóstolták, azok szerint viszont mákos volt.
Kamera a katapultban
A vendégváró elfogyasztása közben pedig ment a vetítő. A bemutatott filmeknek volt persze apropója is, a magyar csapat októberben részt vett a kábeles wakeboard világbajnokságon, és a kamera segítségével hazahoztak egy kis darabkát Ausztráliából. Homevideo a javából, egyszerű és klasszikus megoldásokkal, pont arra jó, amire készült: visszaadja azokat a pillanatokat, amiket nem nagyon lehet szóban elmondani. Ráadásul a kamera, ugyebár semmit nem felejt el. Pl. azt sem, hogy Bakró Balázs milyen fejjel ült a katapultban, a helyi vidámparkban. Sőt, még kedvenc részem is van: az aktuális operatőr volt olyan szerencsés és figyelmes, hogy felvette, amint három, négy bálna a parthoz egész közel úszkált, csapkodott uszonyaival, és fújta a vízoszlopokat.
 A vetítésen senki nem aludt el |
A majd egy órás házimozit egy olyan kisfilm követte, ami valóban filmnek készült, méghozzá a Xaft, I. Xsport Amatőr Filmtalálkozó-ra, ahol döntőbe is jutott Soós Csaba Wakeboarding c. filmje. Nem vagyok filmkritikus, nem tisztem minősíteni az alkotást, ráadásul nem is láttam még profi wakeboardos filmet, így maradjunk annyiban, az alkotás több volt, mint nézhető, sőt egészen szórakoztató. Kritika helyett, inkább egy kis beszélgetés, az alkotóval, Soós Csabával.
– Úgymond, hivatásos filmes vagy, esetleg ez csak egyszeri kísérlet volt?
– Nem vagyok hivatásos, főállásban egyetemre járok, kultúrantropológiát tanulok, de érdekel a filmezés, és ha van lehetőségem szívesen csinálom. Egyébként ez a film a Xaft-on lett bemutatva, ahol nem volt elvárás a profi munka, sőt a kiírásban is az szerepelt, hogy amatőr filmeket várnak.
– Ha jól sejtem, akkor ez a film nem a wakeboardról, mint sportról akart szólni.
– Valóban nem, hiszen ahhoz egészen más feltételek, és felkészülés kéne. Ez a kis film azt az életérzést, életstílust akarta bemutatni, amit a wakeboardozás jelent, ami körülveszi azt a társaságot, akik együtt járnak le, mondjuk a dunaharaszti pályára.
Egyszer talán itthon is rájönnek
 Gyakran ismétlődő jelent wakeboard pályákon |
– Lesz folytatása a filmnek, esetleg egy következő extrém sportos filmfesztiválra?
– Még nem tudom, bár én szívesen megcsinálnám. Most tudtam szerezni egy egészen jó kamerát, amivel elfogadható minőséget lehetett produkálni, a srácokat különösebben nem kell kapacitálni, hogy részt vegyenek egy ilyen dologban, jönnek maguktól, és adják magukat.
– Van-e bármilyen esély egy wakeboardos film terjesztésére, pl. videokazettán, vagy ne adj‘ isten egy tévéműsorban.
– Bár lenne, de attól tartok, nincs ilyen lehetőség. És most nem is feltétlenül erre a filmre gondolok, hiszen nem annyira profi, ami esetleg egy tévének megfelelne. Itt a Wake Force üzletben egyébként számos extrém videót, így persze wakeboardos filmeket is lehet kapni.
– Ha amatőr filmet nem is lehet tévéknek eladni, vagy csak odaadni, az jelenti-e azt, hogy profi film eséllyel pályázna a megjelenésre?
– Ha adottak lennének a körülmények ahhoz, hogy profi felszereléssel, profi körülmények között megvágva készüljön egy film, azt sem biztos, hogy be tudnánk mutatni. Amit én magam egy kicsit furcsa ellentmondásnak tartok: a megjelenési lehetőségek még mindig rendkívül korlátozottak, holott egyre több fiatal próbálja ki magát a legkülönfélébb extrém sportokban. Ma már nem csak néhány unatkozó, nagyon gazdag fiatal időtöltése pl. a wakeboard, vagy más hasonló sportok, hanem egyre többeket vonz. A világ számos részén felismerték már ezt, nálunk még nem, sajnos.
