A BANFF kalandsport filmfesztiválról szóló sorozatunkban most a fesztivál könyvversenyéről olvashattok, ami már tíz éve része a rendezvénynek. Itt versengenek a világ legjobb hegymászó könyvei egymással. Nem a pénz, hanem a hírnév a fő motiváló erő. Ez a hegymászókönyvek Pulitzere.
BANFF. A földrajzi térképeken egy kis pont Kanadában, Calgary-tól 150 km-re. A hegymászók és a kalandsportokat szeretők térképén viszont az egyik legfontosabb pont. A kis kanadai város immár 28 éve ad otthont a világ mára legismertebb filmfesztiváljának. Aki a filmeket látni akarja, annak nem kell Alberta tartományba elutaznia, évek óta (már hatszor) itthon is megnézheti őket a Vagabond-Banff fesztivál keretében.
A fő helyszín viszont még mindig a kanadai kisváros, Banff. A 2003-as fesztivált ezen a héten rendezik. Természetesen figyelemmel kisértük az eseményeket. A Banff fesztiválról szóló cikkeink első részében azonban nem filmekről, hanem könyvekről lesz szó.
BANFF része ugyanis immár egy évtizede egy Könyvfesztivál is, ahol könyvbemutatók, könyvvásár és könyvek versenye is van. A világ minden részéről küldenek Kanadába versenyműveket. Persze nekik könnyebb – tehetjük kissé epésen hozzá – hisz angolul többen beszélnek, mint magyarul.
Idén 150 könyvvel pályáztak, ami 20%-kal több mint a tavalyi felhozatal. Egy nemzetközi zsűri feladata volt, hogy kiválogassák a 30 legjobbat, amik közül végül november hatodikán este kihirdették a végső győzteseket. A fődíj nyertese kétezer amerikai dollárt (450 ezer forintot) vihet haza, a másik díjazott pedig ezer dollárt. Emellett ennek feléért osztanak díjakat különböző kategóriákban is. Hegy bemutatás, Hegyek képekben, Kalandutazás, Hegymászás történet.
Banerjee könyvének egyik képe |
Az egyik legnagyobb botrányt Subhankar Banerjee fotókkal teli útikönyve kavarta. A könyv címe Északi-sarkköri Nemzeti Vadmenedék: az élet és a föld évszakai (Arctic National Wildlife Refuge: Seasons of Life and Land). Az ANWR itthon nem sokat mond, Amerikában viszont olyan kényes téma a politikusok számára, mint itthon a K&H. Az ügy lényege az, hogy Alaszkában pont egy védett terület alatt van az egyik legnagyobb lehetséges olajmező. Az olajbiznisz küzd a környezetvédőkkel. A Kongresszusban igazi háború folyik az ügyben. Ezt a területet fényképezte Subhankar Banerjee, két éven keresztül. Ki is állították a képeit Washingtonban, a Smithsonian múzeumban, San Franciscoban és New Yorkban, a Természettörténeti Múzeumban.
Nemsokára kitört a botrány, főleg mivel a képek alatt híres környezetvédők idézetei voltak. Washingtonban száműzték a képeket egy eldugott szobába. A környezetvédők persze ezen nagyon felkapták a vizet. Vagyis Banerjee alaszkai képei körül forró lett a talaj. A Banff zsűrije nem rettent meg, november 6-án Banerjee könyvét hirdetette ki győztesnek a Hegyek képekben kategóriában.
A Hegymászás története kategóriában várható volt, hogy Everest témájú könyv nyer, hisz idén volt ötven éve, hogy Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay megmászták a Nagy Hegyet. A kategória győztes könyvének címe Tenzing: az Everest hőse, Ed Douglas tollából.
A Hegy bemutatás kategóriában egy olyan könyv nyert, ami a világ egyik leghíresebb sziklamászó helyét, a Bugaboos-t mutatja be. Ezt két kanadai hegyi vezető írta, Chris Atkinson és Marc Piché, címe egyszerűen The Bugaboos. A zsűri szerint a könyvet olvasva szinte már kelnél is föl a székből, és indulnál sziklát mászni.
A Kalandutazás kategóriát A Türkizkék antropológiája nyerte. Ellen Meloy a Sierra Nevadát vette górcső alá. A bírák szerint „zsugorodó világunkban Meloy kirándulások millióit fedezi fel szinte a hátsókertjében”.
A kategóriák fenti győztesei fejenként 500 dollárral lettek gazdagabbak. Mivel azonban a fesztiválon induló könyvek már kiadott – általában híres kiadóknál megjelentetett – művek, a pénznél sokkal inkább számít a hírnév, az, hogy elmondhatják magukról, hogy díjat nyertek a világ egyik leghíresebb kalandsport fesztiválján.
Az angol származású, de Kanadában élő Maria Coffey könyvénél a képek készítését férjére bízta. Maria barátja, Joe Tasker 1985-ben, az Everest megmászása közben halt meg. Maria ezek után költözött Kanadába és kezdett el írni. Röviddel később Összeházasodott Dag Goring állatorvos/fotóssal, akivel együtt kajakozták/járták be a világot.
Legújabb könyve, Ahová a hegy árnyéka vetül (Where the Mountain Casts Its Shadow) a mászás közben meghaló hegymászók hátrahagyott családtagjaival foglalkozik. A hegymászó hősök legendája helyett realista képet rajzol a mászás költségeiről, a kimerültségről és a halálesetek következményeiről. A Banff zsűrije szerint nagy bátorság kellett a hegymászás eddig elhanyagolt területének realista leírásához. Maria-nak adták az ezer dolláros második díjat.
A fődíjnyertes könyv |
És hogy ki nyerte a fődíjat? David Roberts, a Menekülés a Lucaniából: a túlélés epikus története (Escape from Lucania: An Epic Story of Survival) című munkájával. A könyv az alaszkai Lucania hegy 1937-es megmászásának történetét meséli el, méghozzá úgy, hogy nagy részét maga a két (ma már kilencven éves) hegymászó, Bradford Washburn és Bob Bates, a Harvard Hegymászó Klub két oszlopos tagja meséli el.
A pilóta, aki elvitte a mászókat a hegyig, nem tudta őket felvenni lefelé, ezért közel 160 km-t gyalogoltak a legközelebbi településig. Persze a mai ultramodern navigációs eszközök és hegymászófelszerelések nélkül. Mászásuk úttörő jellege, és annak mitizálás-mentes bemutatása nyerte meg a zsűri tetszését.
2002 után, amikor egy skót hegymászó, W.H. Murray önéletrajza, A nem látott dolgok bizonyítéka (The Evidence of Things Not Seen) nyerte a fődíjat, idén egy olyan író nyert, aki szintén nem kezdő a szakmában. Roberts már évtizedek óta publikál mászásairól. Talán legismertebb könyve Az elveszett felfedező George Mallory holttestének megkereséséről szól, az Everesten. Mallory 1924-ben társával, Andrew Irvine-nal együtt tűnt el az Everesten, és a mai napig nem lehet tudni, hogy sikerült-e elérniük a csúcsot.
Ha valaki szeretne nevezni a fesztiválra, akkor a jövő évi versenyre július 15-ig teheti meg.