Ugrottál-e már valaha a mélybe 45 méteres magasságból úgy, hogy csak négy méter mély víz várt rád? Ha nem, akkor november végéig Mexikóban, idillikus környezetben tanúja lehetsz az ugrásoknak, bár ki nem próbálhatod. De vigyázz, a veszély mindenhol ott leselkedik!
 Acapulco a turisták városa  |
Aki Acapulcóba látogat, biztosan nem hagyja ki La Quebradát sem, a merész és sok mindent bevállaló szikláról leugrálók otthonát. Ezek az emberek minden egyes nap saját jószántukból ugranak le egy 45 méter magas sziklafalról az alattuk elterülő óceánba, vagy ne szépítsünk, kis öbölbe. Ez úgy 12 emelet lehet. Mindez azért olyan izgalmas, mert az öböl csupán csak hét méter széles és négy méter mély. Aki a sziklaszirtről leugrik, méghozzá saját akaratából, az igencsak nagy fába vágja a fejszéjét. A szabadesés alatt ugyanis hosszabb ideig függőlegesen kell a víz felé közeledniük, mert ellenkező esetben a durva sziklafal lesz az utolsó dolog, amelyet még becsapódásuk előtt látnak.
Az ilyen jellegű ugrások története La Quebradában az 1930-as évekre nyúlik vissza. Az ott élők egy játékot találtak ki. Lényege az volt, hogy ki tudja a mélybe vetni magát, és persze szerencsésen vizet is érni a legmagasabb pontról. Az óceán vize azonban nagy erővel csapódott a parton lévő sziklákhoz, ami egy kicsit azért megnehezítette az ugráló kedvűek feladatát.
 Az ugrások nappal és alkonyatkor is gyönyörűek |
Először csak a szomszédságban lévő városok lakói jöttek csodát látni, később azonban egyre messzebb tájak népei látogattak el Acapulcóba, hogy ne csak halljanak az ugrásokról, hanem saját szemükkel lássák azokat. A kalandkedvelő fotósok sem tudtak távol maradni La Quebradától, s lassan-lassan ott készített képeik bejárták a világot, amely egy csapásra híressé tette az ugrókat. A Clavadistas de la Quebrada, azaz a La Quebrada Szikla-műugrók kis csoportját 1934-ben alapították, és közkívánatra látványos bemutatókkal szórakoztatták az összegyűlt népet.
 Elfogadható kilátás Foto: Burson – Marsteller |
Manapság a műugrók természetesen már profik, akik világszerte különböző versenyeken vesznek részt. La Quebrada mindezek tetejébe még a szikla-műugró világbajnokság otthona is. Az már abszolút nem meglepő, hogy odavalósiak szerezték meg legtöbbször az aranyérmet. Persze nem lehet meg ez a sport sem balesetek nélkül, ami egyáltalán nem csoda, ha azt nézzük, milyen veszélyes ez a “játék”. Nagyon sokan összetörték már itt magukat. Van, aki csak könnyebb sérüléseket szerzett, van, aki súlyosabbakat, és a dobhártyaszakadás is mindennapos. A műugrók minden egyes ugrás előtt imádkoznak, ami érthető. A bemutatókon 3-6 ember veti le magát a sziklaszirtről úgy, hogy az előtte lezuhanó mutatványát próbálja felülmúlni. A fiatalabb szórakoztatók a sziklafal közepéről, a gyakorlottabbak, már magasabbról, míg a legidősebbek és legedzettebbek a sziklafal legtetejéről vetik le magukat. Azt kell mérlegelniük, hogy mikor biztonságos a vízbe csobbanás a magasból. A titok nyitja a dagály, illetve a bejövő hullámok, amelyek megóvják a műugrókat a balesetektől, illetve magától a haláltól.
Ma már a látványért fizetni kell. Úgy tűnik, ez is a fizetős helyi nevezetességek közé tartozik, de sebaj, megéri. Minden nap ötször ugranak a műugrók, és a földi halandó akár két dollárért, azaz kb. 450 forintért nézheti végig a showt.
Fantasztikus képgaléria, helyszínről kapott, hivatalos fotókkal! Ki ne hagyjátok!
