Nem ájulunk be a híres és gazdag emberektől, ha csak híresek és gazdagok. De megenyhül szívünk, amikor arról kapunk hírt, hogy ugyanezek az emberek hírnevüket és gazdagságukat vetik latba, mondjuk azért, hogy megmentsenek egy gyönyörű folyót.
 Glenn Close  |
Azért, a fenti sorokat muszáj kiegészíteni egy-két gondolattal. Határozottan le kell ugyanis szögeznem, hogy Glenn Close-nak eddig is meg volt a maga bérelt helye a szívem csücskében. Mert lehet-e valaha is feledni de Merteuil márkinét a Veszedelmes viszonyok című filmből? Ugye, hogy nem? Nem, mert egyszerűen lenyűgöző volt, és ha soha többé nem állt volna kamera elé, akkor is örökre beírta volna magát a film történetébe, és mindannyiunk jótékony filmes emlékezetébe. Szóval, Glenn Close kipipálva, eddig is bírtuk, eztán meg pláne.
Szimpatikus amcsi politikus?
De mi legyen ezzel a Kennedy gyerekkel? Amerikai politikusokról és rokonaikról a legtöbb embernek megvan a maga külön bejáratú, személyes kis véleménye. Általában elmarasztaló. Bár van egy olyan név, amivel egy amerikai politikus a világon bárhol eladható, és szinte bizonyos, hogy kedvelni fogják. Ez a név: Kennedy. Ezt a nevet viselte a tragikus körülmények között elhunyt John F. Kennedy, aki amellett, hogy az USA történetének legfiatalabb elnöke volt, egyben a legnépszerűbb is. Sőt azon kevés “president”-ek közé tartozott, akit az Egyesült Államokon kívül is kedveltek. Az elnök öccse volt, Robert (Bobby) Kennedy, szenátor, majd igazságügyi miniszter, aki bátyjához hasonlóan merénylet áldozata lett. A halálát követő évben, 1969-ben esedékes elnökválasztás egyik nagy esélyese lett volna. Népszerűsége vetekedett JFK-ével.
 Robert F. Kennedy, Jr. |
Most pedig itt van nekünk egy újabb Kennedy, méghozzá Robert Jr., aki nem Washingtonban koptatja a bársonyszéket, hanem nagyon is gyakorlati szerepet vállal a környezetvédelmért folytatott harcban. Ifjabb Robert ugyanis egyik vezetője a Riverkeeper nevű független környezetvédő alapítványnak, valamint ügyvédként dolgozik a Természeti Értékek Védelme Alapítvány (Natural Resources Defense Council) számára, és társszerzője az USA-ban bestsellerré lett The Riverkeeper című könyvnek. Szóval ez a Kennedy alma sem esett nagyon messze a fájától. És nem ül a babérjain: most pl. híres embereket gyűjtött maga köré, hogy egy közös rafting túrával hívják fel a figyelmet a chilei Futaleufú folyóra. Ezen a túrán vett részt a fentiekben magasztalt Glenn Close, ill. egy New York-i szállodatulajdonos, bizonyos Andre Balazs.
Hol is van ez?
A Futaleufú forrását az Andokban kell keresni, magát a folyót pedig a hegylánc nyugati oldalán lehet végigkísérni, egészen addig, míg a Csendes-óceánba nem ömlik. Az út során, ami nem egy nagy távolság (ezen a vidéken nincsenek igazán hosszú folyók), mindössze 200 km, a Futaleufú majd‘ 3000 méteres szintkülönbséget produkál. Meglehetősen vad víz, olyannyira, hogy kiérdemelte a WW 5-ös minősítést. Útja során számos kis tavat hoz létre, melyekben lerakja a magával sodort hordalékot, így a legalsó szakaszon, olyan valószínűtlenül tiszta, hogy olvasni lehetne a meder aljára tett újságot.
Pokoli jó buli!
 Ha valaki szeretné megnézni közelebbről, itt keresse |
A társaság hatszemélyes raftokkal vágott neki a folyónak az Earth River Expedition nevű társaság vezetésével, amely 1992-ben jött létre, azzal a feltett szándékkal, hogy távol tartsa a folyótól a nem kívánatos elemeket, ill. hogy minden befolyását latba vetve megakadályozza, hogy ne adj‘ isten erőművet építsenek a Futaleufúra. Az utazás egy WW IV-es szakaszon kezdődött, hogy az amatőr hajósok szokhassák a gyűrődést. Ebbe a kategóriába tartozott kedvenc művésznőnk, akit majd‘ a frász tört a sodrástól, de keményen állta a sarat (azaz a vizet), és eszébe sem jutott kiszállni a kalandból. Mr. Kennedy és neje azonban már igazi profik, ők ugyanis legelőször 1977-ben voltak vadvízen, méghozzá nászútjuk alkalmából.
 Magas hegyek között… |
Azonban eljött a következő nap, és ismét vízre kellett szállni. Az amatőröknek talán meg sem mondták, hogy mi következik, még megijedtek volna, ha megtudják, hogy maga a pokol (Inferno) vár rájuk. Ugyanis így hívják a Futaleufú WW 5-ös szakaszát. Nomen est omen. Bizony itt nem volt mese, minden hajósnak végig kellett járnia az alvilág bugyrait: Purgatorium (Purgatorio), Angyalok tánca (Danza de los Angeles), Jákob lajtorjája (Escala de Jacobo). Vélhetően a szakavatott túravezetőknek köszönhetően a csoport minden egyes tagja ép bőrrel járta meg a poklot, és boldogan falta a kétszersültet meg konzervet a folyó menti táborban.
Nem ártott kajával készülni, a Futaleufú ugyanis nem a horgászok paradicsoma. Az út során a hajósok egyike összesen két halat látott, igaz egyiket kb. 20 kg súlyúra saccolta. Találkoztak ezen kívül még két jégmadárral, és a helybeliek meséltek állítólagos szarvasokról is. Bár helybeliből sincs sok, a folyó mentén összesen 800 ember él, közülük 500-an a Futaleufú nevű faluban, a többiek pedig kis farmokon a víz mentén.
Az összefogásra és a védelemre pedig nagy szükség van, a folyón ugyanis már most is üzemel egy erőmű, amelynek építésével annak idején víz alá került több kis falucska a Futaleufú mentén. Az Earth River Expedition éppen azért hív meg híres és jómódú embereket, hogy hírét vigyék a folyónak, és bármilyen törvényes eszközzel megakadályozzák annak tönkretételét. Ennek egyik legjobb módja, ha a gazdag vendégek megvesznek egy-egy darab földet a folyó mentén. Nekik ugyanis nincs szükségük az energetikai cég által kínált pénzre, ugyanakkor hathatós segítséget tudnak nyújtani természeti kincsek megőrzéséhez.
