Október 9-én ért partot Spanyolországban az a 26 éves francia lány, aki 117 napon keresztül harcolt az Atlanti-óceánnal. Ő az első nő, aki nyugatról kelet felé evezte át az óceánt. Az extrém.hu beszámolója a nem mindennapi kalandokról.
 Most már lazíthat Fotó: Studio ZEDDA  |
A francia Maud Fontenoy sok megpróbáltatás után befejezte 117 napig tartó evezős túráját. A 26 éves lány június 17-én indult útnak a kanadai partoknál található francia szigetcsoportról (Saint-Pierre és Miquelon), s október 9-én ért partot a spanyolországi La Coruna kikötőjében. Ő az első hölgy, aki nyugatról keletre átevezte az Atlanti-óceánt.
Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, egy másik francia hölgy, a 35 éves Anne Quéméré február végén fejezte be 56 napos útját, mely világrekordnak számít, de ő keletről nyugatnak tartott, amely lényegesen kedvezőbb feltételekkel teljesíthető, mint a fordított út. A passzátszelek és az északi egyenlítői áramlat, melyek keletről nyugat felé tartanak, nagymértékben hozzájárulnak a tervezett út minél gyorsabban való megtételéhez. Más a helyzet fordított helyzetben, nyugatról keletre.
Maud még így is csak hat héttel később köthetett ki, mint ahogy arra számított. A durva és erős szelek megakadályozták az előrehaladásban. A kedvezőtlen időjárási feltételek arra kényszerítették, hogy idő előtt kikössön, és a franciaországi Bretagne partjai helyett elégedjen meg Spanyolországgal.
 Pirinyó kabinjában olvasással ütötte az időt Fotó: Studio ZEDDA |
Útja utolsó két éjszakáját alvás nélkül töltötte, hogy megvédje Pilot nevű hajóját attól, hogy az áramlat széttörje a spanyol partokhoz közeli köveken. A rettentően forgalmas hajócsatornák, illetve hajóutak is csak nehezítették helyzetét, s csak úgy tudott átkelni rajtuk, hogy a francia kormány engedélyt adott az átkelésre, hadihajó kísérettel.
De ez még mind semmi ahhoz képest, mivel kellett szembenéznie egyedül, a nyílt vízen. Rögtön a kanadai partoktól való induláskor egy hatalmas viharba evezett. Túl kellett élnie egy cápatámadást. Meg kellett birkóznia azzal a nagyon erős áramlattal, amely túlságosan is közel sodorta Grönland vízen lebegő jégtábláihoz.
 A végtelen óceán Fotó: Jean-Christophe L‘Espagnol |
Mindezek tetejébe még majdnem életét is vesztette a hatalmas tankhajók útjának keresztezése miatt. Vízkészítője is elromlott. Ez már tényleg tragédiának számított, de akkor még nem tudta, mi vár rá a következő napon. Egy két napig tartó, romboló vihar sújtott le rá, amely 48 óráig kabinjába kényszerítette Maud-ot. Volt, hogy egy nap 18-szor borult fel hajójával, holott vannak olyan óceánátszelők, akik egy út alatt egyetlen egyszer sem borulnak. Kabinjában a levegőhiány néha elviselhetetlenül fojtogatóvá vált. Az elromlott lámpa ijesztővé tette a sötétséget. A cudar körülmények megrongálták a hajóját, és ennek tetejébe még azért is erő felett kellett teljesítenie, hogy a gyakran 10 méteres hullámok okozta pörgéseket és zuhanásokat a hátával és a lábával való egyensúlyozással egyáltalán túlélje.
“Annyira nehéz elhinni, hogy az a pillanat, amiről mindig is álmodtam, végre elérkezett. Ez olyan, mint amikor a szőke hercegről álmodozunk. Tudjuk, hogy nem létezik, de ő hirtelen mégis megjelenik.” – írta Maud honlapján a szárazföld felé közeledve.
A fiatal lány kemény viharokat élt túl, erős szelekkel kellett megküzdenie, és hatalmas hullámokon kellett átevickélnie. Ő az ötödik hölgy, aki egyedül evezte át az Atlanti-óceánt, viszont az első a nyugat-kelet útvonal követésében. Az első négy nő mindegyike keletről tartott nyugatnak. A férfiak közül is csak hétnek sikerült a fordított utat megtennie.
