Méghozzá mindenkinek. Jól érezték magukat a versenyzők, és jól érezték magukat a nézők a szerencsésen időzített versenyen. Az első szegedi wakejamnek volt vagy 600 nézője, ami kezdetnek több mint biztató, ráadásul jövőre visszatérnek és fejlesztenek.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a wakeboard országszerte elismert és népszerű sport. Van az országban kb. öt pálya, ahol a wakeboarderek kedvükre hódolhatnak szenvedélyüknek, azonban mintha a déli régiókról mintha megfeledkeztek volna a sportot űzők. Persze az is előfordulhat, hogy a déli végeken élő fiatalokat még nem ragadta magával a szenvedély. Ilyenkor mi a teendő? Meg kell szervezni egy wakeboard versenyt, mondjuk Szegeden a Dél-Alföld legnagyobb városában, ahol az egyetemi tanévkezdetre való tekintettel már kezdenek gyülekezni az egyetemisták és a főiskolások. És nem csak a btk-sok, hanem a tesisek is, akikre azért ilyen ügyekben jobban lehet építeni. Főleg akkor, ha a wakeboard versenyt a Szegedi Ifjúsági Napok égisze alatt rendezik. Bukás kizárva. Ugyanezt mondta nekünk Szűcs Josee József is, a „jam-borie” szervezője.
– Valóban nem volt véletlen az időzítés. Úgy gondoltuk, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok megfelelő keretet biztosíthat a bemutatónak. Számos eseményt rendeztek a belvárosban, a Tisza-parton, így többen akarva-akaratlanul is megnézték a bemutatót. Az is vezérelt bennünket, hogy Szegeden még soha nem volt wakeboard verseny, éppen ideje volt hát a városba vinni egy ilyen eseményt?
– Van valamilyen becsült adat, hogy körülbelül hány nézőt vonzott a bemutató?
– A fesztivál első napján, azaz pénteken hétezren váltottak jegyet az eseményekre, ebből kiindulva és a partot szemlélve én úgy számoltam, hogy kb. 6-700-an lehettek azok, akik többé-kevésbé végig követték a wakejamet.
– A wakejam azt jelenti, hogy nem a komoly versenyszabályok szerint rendeztétek a futamokat?
– A futamok azért még komolyak voltak, hiszen mindenki szerette volna megmutatni, hogy mit tud, és a közönség tetszését is megpróbáltuk kivívni. A wakejam azt jelentette, hogy az indulók – egy lány és tíz fiú – bőven kaptak időt arra, hogy bemutassák az ugrásokat. Mindenkinek öt-hat perc állt rendelkezésére, ennyi idő alatt kellett minél több és szebb ugrást bemutatni. A bírók pedig nem a rontott ugrásokért vontak le pontokat, hanem a sikeres figurákat díjazták. Így nem volt nyomás a versenyzőkön és a közönség is jobban szórakozott.
– Tényleg, mit éreztetek, tetszett a közönségnek a bemutató, lehet jövője egy szegedi wakeboard versenynek?
– Én úgy láttam, hogy aki a parton végignézte a bemutatót, az nem csalódott, tetszett neki, amit látott. Ami a folytatást illeti, szinte biztos, hogy jövőre, szinté az Ifjúsági Napok keretein belül visszatérünk. Azzal a különbséggel, hogy nagyobb figyelmet és több időt fordítunk a szervezésre. Várhatóan szponzor is több lesz. Az idő rövidsége miatt most csak a hagyományos extrém sportos szponzorok, az Oakley és az O’Neill tudtak segíteni, persze ez is nagyon jól jött.
– A szegedi wakeboard kampány után készülsz-e még idén valamilyen versenyre?
– Igen, komoly edzésben vagyok, hiszen hétvégén Európa-bajnokság lesz Pöstyénben, október 3-5 között pedig világbajnokság Ausztráliában. Az Eb-n szeretnék dobogóra kerülni, és a vb-n is minél jobban szerepelni.
