Bár sokáig úgy tűnt, lehet, hogy nem is indul magyar csapat a rafting vb-n, végül minden jól alakult, sőt! A Kanyon Aktív csapata olyan vadvízi országokat utasított maga mögé, mint Ausztria vagy Norvégia. Markovics Andrással a vb-ről már itthon beszélgettünk.
Bár vadvízünk nincs, a rafting mégis talán a legsikeresebb magyar extrémsport biznisz. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért, mert a sportág hazai legjobbjait lefoglalja a túráztatás, a versenyzésre se idejük, se lehetőségük. Idén végre úgy tűnt, változhat a helyzet. A világbajnokságot Csehországban rendezték, vagyis még csak nem is Peruig kellett eljutni a csapatoknak, ezért több magyar gárda is jelezte indulási szándékát.
A vb-re pályázó magyar csapatok úgy döntöttek, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, válogató versenyeket kell tartani. Ezt több körben meg is rendezték, és nyert a Kanyon Aktív csapata a férfiaknál. (A nőknél nem kellett válogatót tartani, ott csak egy csapat jelentkezett.)
Ezután derült ki, hogy tulajdonképpen Magyarországon nincs Rafting Szövetség, tehát a Nemzetközi Rafting Szövetségnek (IRF) sem vagyunk tagjai, vagyis elméletileg nem is mehetnénk a vb-re. (A hozavonáról annak idején részletesen olvashattatok az extrem.hu-n.)
 A magyar csapat Fotó: Pozsonyi Zita  |
Végül az IRF is rugalmas volt, a magyar férficsapat sem adta fel, így végül az augusztus végi vb-n ott lógott a magyar zászló is a zászlórúdsorban. Az előzetes esélylatolgatásában a csapat kijutását tervező Kanyon Aktív vezér, Markovics András a következőket mondta: „Nem szeretnénk utolsók lenni. Ha a mezőny második harmadában végzünk, az már nagy siker lenne. Nincsenek illuzióink. A világ legjobbjai nem a munkájuk mellett, amatőr szinten edzenek.” A magyar alapvetően nem egy optimista nép, de mi azért reménykedtünk benne, hogy jól húznak majd a fiúk. Így nagy örömmel számolhatunk be róla, hogy a magyar gárda a vb 23 férficsapatából a 14. helyen végzett. Andrással már itthon beszélgettünk a vb kulisszatitkairól, a tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről.
– Először engedd meg, hogy gratuláljak. Túlteljesítettétek az előzetes tervet.
– Így van. Persze utólag elgondolkodik az ember, hogy mit csinálhattunk volna jobban, de ha egy-egy számban jobban is jön ki a lépés, akkor is maximum a 12. helyre jöhettünk volna fel. Az első tízben olyan csapatot voltak, akik a versenyzést főfoglalkozásban űzik, és nem olyan vaktában készültek fel, mint mi. Talán majd jövőre.
– Valószínűleg kevesen tudják, hogy is zajlik egy ilyen vb. Beszélnél errről egy kicsit részletesebben?
 A brazil tinik |
– A világbajnokság több számból állt, és ezeket három napra osztották el. A sprintet pénteken (aug. 29) reggel rendezték. Ez volt a legrövidebb táv és ebben szerepeltünk a legjobban. A 23 férfi csapatból mi voltunk a 11. leggyorsabbak. Aztán a sprinteredmények alapján a legjobb 16 csapat vehetett részt a Head-to-Head számban. Itt két hajó indult egyszerre, és a kettő közül az jutott tovább, aki gyorsabb volt, vagyis kieséses formában zajlott a verseny. Mi a szlovénokkal kerültünk össze, akik ha nem is sokkal, de gyorsabbak voltak nálunk, így itt az első körben kiestünk, és a 13. helyre rangsoroltak bennünket. Ezt a számot a brazilok nyerték meg, akik úgy néztek ki, mint a brazil tini futballcsapat. Csupa cingár, de valószínűleg felettébb izmos, fiatal srác. Ettől persze sokkal könnyebb volt a hajójuk, mint a többieké, de ez másik két számban, a szlalomban és a downriverben, ahol már az erő és technika dominált, már hátrányt jelentett.
– Vagyis az első napotok összesítésben elég jól sikerült.
 A szlalomban egy piros kapunál Fotó: Pozsonyi Zita |
– Így van. Este persze iszonyú nagy bulik voltak, de mi ezekből kimaradtunk. Mi versenyezni mentünk, így nekünk pihenni kellett, hisz még két nap hátra volt. Szombaton (aug. 30) rendezték a szlalomversenyt. Mivel csütörtökön már edzhettünk a pályán, és egy cseh előfutó csapat be is mutatta, hogy hogyan kellene végigmenni rajta, így tudtuk, nagyon nehéz dolgunk lesz. Az az előcsapat nem volt semmi, ezt azért el kell mondanom. Egyikük begipszelt lábbal ült bent a raftban. Ebben a sportban persze karral dolgozik leginkább az ember, de ha beborul a hajó, és ő gipszestől esik be, na, az azért érdekes lett volna. Szóval azt tudtuk, hogy nagyon technikás a pálya. Nem is csalódtunk, egyedül a csehek tudtak hibátlanul végigmenni rajta, meg is nyerték a szlalomot és az összetettet is. Kétszer próbálkozhatott mindenki. Mi az elsőnél kihagytunk három kaput, a 2. (zöld, vagyis folyó irány szerinti) és 3. (piros, vagyis folyásiránnyal ellentétes), valamint a 6. (zöld) kaput . A második futamra pedig elfáradtunk. A 6. kapunál volt egy technikai malőrünk, aztán pedig már valahogy a lelkesedés hiányzott belőlünk, így csak huszadikok lettünk. Ebben a számban nagyon sokat számít a rutin, ami nekünk még persze nincs elég. A szlalom volt a mélypontunk a versenyen, de az utolsó napra, a downriverre újra felszívtuk magunkat.
– Volt aki buzdítsa a csapatokat? Voltak nézők?
– A folyóról nézve persze nehéz megállapítani, hogy hányan lehettek, de szinte végig álltak a parton, és nagyon jó hangulatot teremtettek.
– Igaz, hogy az egyik női csapat el sem indult a Downriveren, mert túlságosan félelmetesnek találták?
 Tömött sorok a parton Fotó: Pozsonyi Zita |
– Tényleg elég félelmetes volt, az amerikai lányok nem is vállalták ezt a versenyszámot. A nehézsége mellett a legmeglepőbb a pálya koszossága volt. Egy tó alján engedték le, és azzal töltötték fel a Moldva folyó azon szakaszát, ahol a verseny zajlott. Nem csak koszos volt, de büdös is. Az egyik csapattagunk lenyelt belőle egy kicsit, és ki is hányta. Ráadásul a kijelölt pálya a downriverben sem volt sokkal könnyebb, mint a szlalomban. A szlalom és a downriver leginkább az erőről szólt. És persze a jó eredményhez fontos volt, hogy a csapat egyenletesen jó teljesítményt nyújtson. Ebben talán a németek voltak a legjobbak. A poroszos precizitásukkal összetettben másodikak lettek. Mi az utolsó versenyszámban 14. lettünk, és így összetettben is a 14. helyet csíptük meg.
– Tervek a jövőre? Gondolom, először jól kipihenitek magatokat. Aztán szeptember 20-21-én tartják az 1. Tengerparti Raft Európa-bajnokságot. Arra mentek például?
 Tengerparti raft, egyelőre magyarok nélkül Forrás: www.raft.nl |
– Arra idén nem, túl rövid az idő a két verseny között. Most először szusszanunk egyet, aztán átgondoljuk, hogy mi legyen jövőre. Az idei vb története úgy kezdődött, hogy a Zambézire akartunk menni, de a szponzorok visszaléptek. Úgy voltunk vele, hogy ha már kitaláltuk, akkor versenyezzünk is. Így kerültünk Csehországba. A heti két edzéssel várhatóan a mostaninál sokkal jobb eredményeket nem fogunk tudni elérni a jövőben sem, de ha sikerül mindenkinek több időt szakítani a felkészülésre, versenyekre és találunk megfelelő szponzort is, talán lesz esélyünk az első 10 közé jutni. Bár a verseny után már megtettük, ezúton is szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak (mert azért volt néhány segítő barátunk) és edzőnknek Iványi Gábornak.
 A világbajnokság férfi mezőnyének hivatalos végeredménye |
