Egy kismotor sebességével szelte a vizet

Átvette a díjat, elbeszélgetett a rendezőkkel és délután ötkor elindult a Balatonra, hogy még szörfözzön egy jót. Takács Máté, a magyar tenger leggyorsabb vitorlása így ünnepelte a Csúcskísérlet vándorserlegének elhódítását. Indulás előtt még adott egy interjút az extrem.hu-nak.


Takács Máté, a Balaton leggyorsabb embere

– Máté, amint tudomást szereztél a Csúcskísérletről, azonnal tudtad, hogy ebbe bele kell vágnod, hogy kipróbáld mire vagy képes?

– Persze, egyetlen percig sem haboztam, hiszen régóta vártam már egy ehhez hasonló kihívásra. Erről a versenyről egyébként az extrem.hu-nak köszönhetően szereztem tudomást. A hagyományos Kenese-Keszthely verseny is már régóta izgatta a fantáziámat. A Csúcskísérletban a GPS volt az igazi újdonság. Ennek köszönhetően ugyanis objektíven lekövethetővé vált a teljesítmény. Ráadásul így mindegy volt, hogy honnan indul és hova érkezik az ember.



Súllyal vs. súlytalanul



– Mutattak itt egy ún. loggert. Ez egy viszonylag kis méretű eszköz, ugyanakkor kb. 2 kiló, és nem lehet fölerősíteni a szörfre.

– Amit mutattak az valójában csak egy része volt az eszköznek, mellette még volt egy közel ugyanolyan súlyú akkumulátor is. A két eszközt egy hátizsákban vittem a hátamon. Mivel jó erős szél fújt, igazából még jól is jött egy kis súlytöbblet, igaz néha beleért a hátizsák a vízbe, de komolyabban nem akadályozott.


Rozman András átadja a serleget, takarásban Gerő András

– Az ember azt gondolná, hogy a súlyfölösleg lassítja a szörföst.

– Én is tartottam ettől de nem volt vészes. Ugyanakkor érdekes, hogy régebben, amikor egymás után próbálták megdönteni a sebességi rekordokat, sokan próbálkoztak ólom nehezékkel. Egy francia szörfös hölgy, Natalie Le Lievre a trapéza alá tett ólmot, hogy gyorsabban menjen. Én viszont úgy érzem, hogy egy kisebb eszközzel jobb eredményt értem volna el, és várhatóan jövőre ezt ki is lehet próbálni.

– Van tudomásod a mostanihoz hasonló szörfös rekordkísérletről idehaza?

– Igen, egy ilyenről tudok. Pár éve Szottke Ede és néhány barátja megpróbálkozott a Kenese-Keszthely rekord megdöntésével, de Tihanynál kénytelenek voltak feladni, annyira elkezdett forogni a szél.

– Számolgattál előzetesen, hogy nagyjából mire lehetsz képes?

– Nem nagyon számolgattam, de a 37,16-os átlag még engem is meglepett. Főleg azok után, hogy SMS-en megkaptam Áron 33,9 km/h-s eredményét. Biztos voltam benne, hogy ennél gyorsabban nem lehet menni. Úgyhogy nagyon örültem, amikor feltettük az eredményeket a gépre, és kiderült, hogy mennyit teljesítettem. Ez persze annak is köszönhető, hogy nagyon jó szelem volt.

A 40 km/h sem lehetetlen



– Gondolod, hogy lehet még ennél is jobb eredményt elérni?

– Szerintem nem megdönthetetlen ez az eredményt. Ideális körülmények között, hasonlóan jó, vagy még jobb szélben szlalom deszkával, nem pedig free lighttal, amivel most mentem, még ennél is gyorsabb lehettem volna.

– Előzetesen terveztél, készítettél kombinációkat arra vonatkozóan, hogy milyen deszkával, milyen vitorlával fogsz kísérletezni?

– Külön emiatt nem vettem semmilyen extra felszerelést, a szokásos cuccaimmal mentem ki. Azt tudtam csak, hogy feltétlenül nagy vitorlával fogom megpróbálni, mert kicsivel igazából nem sok értelme van. A nagy vitorlával valamivel többet kell szenvedni, de megéri, mert sokkal gyorsabb. Pedig a vitorlám frissen volt javítva, nem sokkal a kísérlet előtt sikerült egy ablakot kidurrantanom rajta.

– A 37,16-os átlag sem akármi, de arra még könnyen legyintenek, ugyanakkor a 65 km/h-ás végsebesség tényleg szenzációs.

– Ez valóban nagyon jó, igaz, hogy ezt már kis vízben, és viszonylag erős szélben mentem, ott ahol egyáltalán nem voltak hullámok.

– Mit gondolsz, mi a legnagyobb elérhető sebesség?

– Szerintem ideális körülmények között 40 km/h óra az, ami reálisan elérhető, nem hiszem, hogy annál gyorsabban lehet menni.


Máté egy kézi GPS-szel ismerkedik

– A helyet és az útvonalat megtervezted előre, szándékosan választottad a déli partot?

– Fonyódligeten szoktunk mindig szörfözni, ott van a felszerelésem is, így adott volt a hely. Úgy terveztem, hogy hosszúkat fogok menni, hogy a fordulók ne rontsák az átlagot. Elértem Lellét, Szemest, aztán átmentem Tihanyba, és ha már közel voltam, akkor Szántódra is. Mit mondjak, egy kicsit elbizonytalanodtam, amikor ránéztem az órámra és láttam, hogy még csak 20 perce vagyok vízen, és már Szántódnál vagyok. Nem voltam benne biztos, hogy bírni fogom erővel.

– Fizikailag vagy szellemileg volt fárasztóbb?

– Fizikailag és szellemileg is elég megterhelő volt. Mondjuk, ha fúj a szél, akkor egész nap vízen vagyok, de nem folyamatosan, mint most, és nem kétszer akkora vitorlával, mint szoktam. Mindenesetre, amikor kijöttem, akkor egy darabig csak ültem a parton, megittam vagy egy liter ásványvizet és pihentem. Egy kicsit aludtam, aztán mentem vissza a vízre. Most is ezt fogom egyébként tenni, beülök a kocsiba, még világos lesz, amikor leérek a Balcsira, úgyhogy lehet, még ma kimegyek egy kicsit a vízre.



GPS térkép 1: Máté útvonala



GPS térkép 2: Áron útvonala

Comments

comments