Vajda Márti az egyik legjobb magyar mountainbike-os, mégis amatőrként versenyez, szinte csak saját pénzből. A szponzorgondok mellett még a szövetségre sem nagyon számíthat, mivel ők a fiúkat jobban szeretik. Nemi diszkrimináció mountainbike-ban? Márti készségesen válaszolt kérdéseinkre.
 Márti a Hármashatár-hegyi dobogó tetején  |
Szikrázó napsütésben rendezték meg a Hármashatár-hegyen a mountainbike-osok országos bajnokságukat. Ide szerveztünk randevút Vajda Mártival a Postás-Matáv SE versenyzőjével, hogy elbeszélgessünk vele arról, miként tud egy hölgy érvényesülni a kerékpáros világban.
– Meg vagy elégedve az eredményeddel?
– Ez a verseny most jól sikerült, bár nagyon nehéz volt a pálya, de sikerült nyernem. Most eljött Csomor Erika, aki régen mountainbike-ozott, és elég sok szakágban jók szokott szerepelni, futásban is elég jó. Nem tudtam, hogy mit várhatok tőle, mert idén még nem indult mountainbike versenyen, de szerencsére sikerült őt is megvernem.
– Milyen volt belülről a pálya?
– Nagyon meleg volt. Negatívan befolyásolja a teljesítményt, amikor egy ilyen köves vagy füves részen megy fölfelé az ember, s az így visszaveri a meleget. Bár én azt mondom, hogy inkább meleg legyen, mint hideg és sár, mert akkor lemerevedik az ember.
– Hogy kezdtél el versenyszerűen biciklizni?
– Mindig is sportoltam, régen teniszeztem, korcsolyáztam, és ott az egyik barátom mondta, hogy ők kerékpároznak is, én meg már régen gondoltam arra, amikor túráztam, hogy bringával sokkal több helyet be tudnánk járni. Legjobban azóta is a mountainbike áll a legközelebb hozzám, és a legeredményesebb a cross-countryban vagyok.
 Vajda Márti |
– Idén mi a fő célkitűzés?
– A vb-re meg az Eb-re készülünk. Most hallottam, hogy országúton is ki akarnak vinni a világbajnokságra. Ha mondják, hogy menjek, akkor megyek és készülök, ha nem szólnak, akkor meg itthon maradok, és itt versenyzem. Az országúti csak októberben lesz, a monti pedig szeptemberben. Nem tudom, mit várhatok, mert nem voltam még idén külföldi versenyen. A mountainbike szövetség ugyanis úgy döntött, hogy az olimpiai kvalifikáció megszerzésében a fiúknak több esélyük van, ezért inkább őket támogatják. Így én most itt maradtam anyagi támogatás nélkül, és nekem meg kell próbálnom az Eb-n és a vb-n bizonyítani.
– A fiúk jobbak?
– Szerintük a fiúknak több esélye van, mert több fiú tud indulni, de hát tavaly pontszámilag én is jóval belül voltam a világranglistán az első százban, és szerintem sokkal több lány tudott volna pontot szerezni, mint fiú. Persze ha ők így döntöttek, én alávetettem magam, menjenek a fiúk, hiszen ha nekik sikerül kvalifikálni magukat az olimpiára, az ugyanolyan jót tesz a sportágnak, mint ha nekem. Saját zsebből már nem tudom megpróbálni, mert hosszú éveken keresztül általában saját zsebből mentem, Egyedül nehéz, ugyanis az országnak kell kvalifikálnia magát, és ha én egyedül megyek, szinte semmit sem érek el vele.
 Márti Merida-gépe |
– Tényleg nem lehetne összerakni egy erős női csapatot?
– Végül is, ha lenne összefogás, és fölsőbb szinten valaki tényleg megmondaná, hogy menjünk, akkor szerintem biztos, hogy lehetne. Például itt van a Csomor Erika, ő biztosan szívesen elindulna országúton és mountainbikeban is. Van még a Kruncz Viki, bár ő mondjuk most maratonon megy. Tehát nem rajtunk múlik.
– Nincsenek támogatók, akik segítenének?
– Nehéz szponzort találni. Versenyzőként csak úgy bekopogtatni igen reménytelen vállalkozás, csak szövetségi szinten vagy csapatként lehet támogatást találni. A Merida cég sokat segít, ők adják a biciklimet, segítettek egy-két utazásban is, de nem lehet elvárni tőlük sem, hogy mindent felvállaljanak.
 Harcban a fiúkkal |
– Mennyire befolyásolja kerékpár a magánéletedet?
– Annyira, hogy a barátom is kerékpározik, és ő is ugyanannál a klubnál van, szóval így együtt kerültünk amatőr státuszba. A versenyek általában a közös családi programok, együtt utazunk, mert mind a ketten indulunk országúton is és terepen is. Bár elég kellemetlen, mindig megpróbáljuk megnézni, hogy hol milyen díjazás van, hiszen ezek jelentik a megélhetésünket.
– Hogyan igazodsz az állandóan változó viszonyokhoz?
– Már nagyjából magamat edzem, mivel a klubunk is most már amatőr státuszba minősült vissza. Eddig fizetést kaptunk, ez ettől az évtől megszűnt. Így próbálok megélni a versenyeken szerzett pénzdíjakból. Ez van. Éppen ezért idén maratoni versenyeken is elindulok, a legközelebbi két hét múlva lesz, a Bükk maraton. Sérülések szerencsére idén nem hátráltattak, tavaly estem egy jó nagyot, ami miatt ki kellett hagynom a világbajnokságot, így nagyon sok ponttól estem el.
